Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Palotai Ferencné: Németh László pedagógiai gondolatai közt válogatva

A két Bolyairól szóló mű, s a drámát kiegészítő a Bolyaiak matematikatörténeti jelentőségét taglaló tanulmány ugyancsak elmélyedésre sarkalló olvasmány, különösen a pedagógus olvasó számára. Az említett tanulmány azon passzusai lebilincselőek, amelyekben Németh László az apa, Bolyai Farkas nevelői intuícióját mutatják be. Németh László szerint Bolyai Farkas "mint tanár csak a kiválókat tudta tanítani, de mint elméleti pedagógus - írásai bizonyítják — egyike volt a legnagyobbaknak: már öt éves korában {ti. Bolyai Jánosnak) észrevette tehetségét. Az a néhány sor, amelyet erről Gaussnak ír, csodálatos prognózis." A Bolyaiak egyúttal arra is ürügyet szolgáltatnak az írónak, hogy a tehetség kettős és keresztkötéseiről is szóljon: "De a matematika tehetség, mint tudjuk, Bolyai Jánosnál sem elszigetelt. Mint diák ő is erős nyelvekben, de nála csak a zenei képesség ugrik ki mellette. Ha a motorikus övet nem választjuk el (amint botorság volna) az agy egyéb zónáitól - félelmes vívóügyessége is beleszámítható ebbe az alap-kiválóságba." A valóságos neveléstörténeti jelentőségű személyiségek mellett fiktív pedagógusalakok sokasága népesíti be Németh László színpadát. Olyan emberek, akiket néha az író alteregójának érzünk, s olyanok is, akik egy-egy kortárs személyiségvonásaiból építkeznek (Cseresnyés, Utazás, Mathiász panzió). Valamennyien, ha munkájukról, a tanárember tevékenységéről szólnak, Németh László egyik-másik kedvenc pedagógiai felismerését fejtik ki. Az író minőségelvének egyik aforisztikus rövidségű megnyilvánulása a Szörnyeteg c. dráma egyik szereplőjének megállapítása: "minden óra egy meg nem írt esszé. Úgy is készülhetek rá: milyen előny, nem kell leírnom. Közben szociális ösztönömet is kielégítem..." Az óra tartalmi gazdasága mellett az óravezetés fortélyairól is beszélteti hősét az író: "Énvelem megtörtént néhányszor, hogy éjjel dolgoztam, s a negyedik-ötödik órán azt gondoltam, fáradt vagyok, ellazsálom. S mi történt? Az osztály rendetlen volt, s én halálra fáradtam. Míg ha azt mondtam, ej, csináljuk még mulatságosabban mint máskor... az óra végére felfrissültem. S a gyerekek is." S hogy ez a felismerés mennyire az íróé, a megtapasztalt igazság kimondása, az igazolja Magda lányának írt egyik levelének részlete: "A fegyelmezés annál kisebb gond lesz, minél több lesz a tudásod, s minél több örömöd leled az anyag közlésiben." Legismertebb, legnépszerűbb regényei is bővelkednek pedagógiai gondolatokban, szituációk rajzában és nem kevésbé az író nevelésseloktatással kapcsolatos élményeinek bemutatásában. Az Égető Eszter vá117