Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Palotai Ferencné: Németh László pedagógiai gondolatai közt válogatva

sárhelyi éveiből elevenít föl sok epizódot, a Kocsik szeptemberben a faluélmény, a falusi kisdiák tudás utáni szomját mutatja be, talán az író apai rokonságának életére alapozva. S nem feledkezhetünk meg az Irgalomról sem. Itt a hadifogságból megtért apa figurájában nem nehéz felismerni Németh József tanár urat. Olyannyira, hogy a regény szövege és a magánvisszaemlékezések még nyelvileg is -- nemcsak gondolatilag, kísérteties hasonlóságot mutatnak. S ugyancsak az Irgalomban olvashatunk több egyetemi élményről. A professzorok különböző előadási stílusáról, a tudásátadás más és más metódusáról. E részekben minden bizonnyal a hajdani hallgató emlékszik az orvosegyetem világára. Németh László sok publicisztikai írásában érinti a tanügyet, foglalkozik a nevelés elméleti-gyakorlati kérdéseivel érintőlegesen vagy teljes odafordulással. E gazdag termésből csupán egy igen jellegzetes írást emelünk ki. Olyat, amely nem csupán a pedagógiai jelenségek megítélésébe ad betekintést, de Németh László jellemébe is. A Makarenkóról írottakról szólnánk röviden, úgyis mint a hazai Makarenkó-recepció értékes dokumentumáról. A magyar pedagógiában a 30-as évektől tudnak Makarenkóról. Igazi népszerűsége természetesen a 40-es évek végétől számítható. Jellemző módon ekkor Németh László nem méltatja figyelemre a gyermektelepek szervezőjét. Ám akkor, amikor hazánkban Makarenko népszerűségéből veszteni látszik, "kevéssé van divatban", az író figyelmét mégiscsak felkelti, s rövid elemzéséből kiviláglik, szimpatizál elképzeléseivel, kettejük fölfogásában rokonvonásokat is felfedez. Elismerésének summája pedig így összegzi: "... a varázslatot azonban az adja meg, ami a pedagógizálást számomra is "költeménnyé tette": egy felnőtt ember a benne levő gyermekség jóvoltából egész mivoltával belefeledkezik s feloldódik a játékban, amellyé a rábízott fiatalok életét alakítja." Egészen tágan értelmezve Németh László nevelői ambícióit, szólnunk illik arról a vágyról, amellyel a magyarság, de ezen túl a vonzáskörzetünk európai régióját is művelni szerette volna. Szándéka szerint ezt a célkitűzést szolgálta volna a Tanú. Erről így ír: "A Tanú-t, amikor megindult magnak tekintettem... Ennek a folyóiratnak elsősorban műveltségünk közös népi elemeit kellene nyilvántartania... A megismerés: megértés, a megértés: szeretet." 118