Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Palotai Ferencné: Németh László pedagógiai gondolatai közt válogatva

Iskolatörténetet tartalmaz a bevezetés. Ezt követi az épület körültekintő bemutatása, majd a polgáristák szülői társadalmának rövid, tömör ismertetése. Németh László kitűnő érzékkel mutat rá annak fontosságára is, hogy mennyire lényeges, honnan is jött a kisdiák, milyen a "hátországa", mik a segítő és gátló tényezők szellemének-jellemének kibontakozásában. így érvel: "A társadalomkutatásban épp úgy megvan a jelentősége a mikroszkópiának, mint a bonctanban. A kis társadalmi egységek szerkezeti s áramlási jelenségei épp úgy fejtik, magyarázzák, színezik a nagy egységek statisztikai és társadalmi rajzát, mint egy szerv szöveti képe... az ilyenfajta kutatás akkor is jogunk és kötelességünk, ha nem Budapest szociográfiáját gazdagítjuk vele, csak a magunk - s a példa hatalmával mások - iskolaismeretét." Ezután a szorosabban vett családi és lakásviszonyok bemutatása következik. Igen megszívlelendő az a Németh László-i gondolat, amely az előbbihez, a családhoz kapcsolódik. "A tanárnak épp úgy tudnia kell, hogy tanítványa ép családban él-e, mint azt, hogy ép testben." Természetesen behatóan foglalkozik a rá bízott, serdülésnek induló gyerekek testi gyarapodásával is, így a testméretek alakulásával, a hossznövekedéssel, s egyáltalán a pubertás jellemző változásaival. Fontosnak tartja a tanulói jellemrajzok készítését, de egyúttal figyelmeztet is: "A tervbevett jellemrajznak elsősorban rövidnek kell lennie, mert ami hosszú, az csak tisztelőket talál, olvasókat nem." A könyv záró fejezeteiben az osztállyal, az egészségtannal s végezetül a távozókkal foglalkozik. Németh László A Medve utcai polgári c. könyve A "Magyarország felfedezése" mozgalomhoz kapcsolódott. Ma már a hazai nevelésszociológia is alapműként becsüli és értékeli. Az író maga sajátos önmegméretésnek szánta. A "minőség forradalmának" volt problémája ez a munka: át tudok-e véremmel színezni egy unalmas bürokrata (iskolaorvos) foglalkozást. Igen, ez lehetséges. Nincs olyan munkakör, amelyből művészetet nem lehetne csinálni; nincs olyan műhely, amelyben ott nem lappangna egy laboratórium... Nincs fontosabb forradalom, mint amelyik a munka lelketlensége ellen tör." 113