Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy Sándor: A tér és az idő egy magyar pikareszk regényben. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci

elég becstelenül magára hagyja vándorló sorstársát. Marci -- megelégelve a sors "játékait" —, igazi pikaró hősként nyugalomra vágyik: "Hazavergődök én valahogy a városomba! Erre vágytam már legjobban. Volt is tizenöt forintom útravalónak" ~ olvassuk vallomását (Kakuk Marci vadászkalandja). ' Útközben kerül véletlenül a komédiások közé. Csorrantóson színházi kellékes, egyszer "hősszínészként" is szerepel, szerelmi kalandokba keveredik többször is, társaival eljut a "sógoregyletbe", ahol az örömlányok között újabb tapasztalatokat nyújtó tragikomikus kalandokba sodródik (Kakuk Marci a hősszínész). A színtársulat viszi újra szülővárosába, ahol ismét a váratlanul felbukkanó Soma rántja bele a korteskedésbe. Marci akkor úgy érzi ugyan, hogy most bejutottak a "társadalomba" az urak közé, de a bihalgebbedi korteskedés (szerelmeskedés, evés-ivás stb.) és a pockosremetei követválasztás — mindkettő remek karikatúrája a Monarchia politikai csatározásainak! — kudarca után ismét csak kiestek a jómódból. Soma sikkasztása és ravaszkodásai újra ;iz országútra juttatták őket (Kakuk Marci kortesúton). Hazafelé tartva még változatos, színes kalandokban van részük Soma gyermekkori pajtásának, a finánc Grepitzer Rudinak az oldalán, kinek szenvedélye és rajongása Marcit végül révbe juttatja: a mézeskalácsos Makovitsnénak időközben felcseperedett lánya, Annuska fogadja be szerelmébe és otthonába (Annuska). A sor még folytatható lenne, de a kalandok itt a pikareszk törvényei szerint a "rendes életbe" történt "megérkezéssel" lezárulnak. (A sorozat fabulája is bizonyítja, hogy a mű eseménysora valóban nem oksági kronológia szerint alakul, térbeli változásaival csupán az egyes részek között teremt igen laza kapcsolatot, miáltal az egységes nagyregény illúzióját kelti.) A Makay Gusztáv által említett "ritmikus mozgás". láthatóan egyazon séma szerint történik: Marci (és Soma) elszegődése, majd a különböző kényszerítő körülmények miatt bekövetkezett továbbállása olyan retardáló akadály-mozzanatoknak minősíthetők, amelyek "szabályozzák" a cselekményt. Az ismétlődő kalandok metszeteire tagolódik az eseménysor, ami a fejlődésregény oksági logikája helyett egyazon pszichés reakcióra készteti a hőst: a védekezésre, az önfenntartásra, autonómiájának megőrzésére. A hős által nem változik a világ, és a világ nem változtatja a hős jellemét, noha e viszony térbeli elemei állandó mozgásban vannak. A vándorregényre, a pikareszkre jellemző kronotopikus motívumok ismétlődése biztosítja a regényvilág mozgását. E motívumok közül legfontosabb természetesen az út (országút), ami Marci és Soma alapvető létformájának, a vándorlásnak színtere, de lényegesnek tekinthető még a vásár- és piactér vagy a fogadó (szálloda, vendéglő, kocsma), ahol ugyancsak fontos események történnek. Mindhárom toposz a találkozások színtere, amit igen gyakran a legősibb kalandregényekre jellemző egyik fontos romaneszk-elem, a véletlen kísér

6. 86