Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Ludányi Mária: Középkori motívumok Gergei Albert históriájában 53 Máthé József: Valóság és fikció Petelei István novelláiban

Ezek a humánum- és erkölcsromboló erők a falu világát sem kímélik, a vagyoni és szociális rétegződés itt is súlyos következményeket okoz az emberi sorsokban és kapcsolatokban. Itt valamelyest erőteljesebb az ellenállás-védekezés gesztusa, és talán épp ezért kevesebb a tragikomikus és groteszk elem a szituációteremtésben és jellemábrázolásban, több a drámaiság és a tragikum, balladaibb jellegű a gondolatiérzelmi atmoszféra. Ám a tanulság nem kevésbé lesújtó. A Paraszt szégyen nincstelen, de szemrevaló parasztlányát (Eszti), a módos gazdalegény (Marci) "hírbe hozza" a falu előtt, hogy vagyontalan kedvesét eltávolítva tőle, könnyebben megkaparinthassa; a gazdag fogadóslány magának akarja megtartani a férfit, akit felesége és gyermeke hiába vár (Két fehérnép)', Jusztin, a módos parasztgazda leánya lelkileg belerokkan abba, hogy gőgös apja durván eltiltotta a háztól és öngyilkosságba taszította vagyontalan udvarlóját, a katonaságtól szabadságra hazatért legényt {Az öreg gazdák beszélgetnek). Még tragikusabb következményeket lát Petelei a lét perifériájára szorult kisemberek, a leginkább "megalázottak és megszomorítottak" sorsában, akikről már publicistaként is emberközelből tájékozódhatott és együttérzéssel vallott.

1

5 Joggal nevezi őt (novellisztikája alapján) Németh G. Béla elsősorban "a válságba jutott kisember írójá"-nak, "aki érzékeli, hogy az érvényüket vesztett, de a társadalomra rámerevedett régi szerkezetek s az alattuk formálódó újak ütköző anarchiájában, össze nem illésében mint sérülhet meg, szenvedhet, s lehet torzán arányvesztővé a szerkezet minden tagja. Lent is, fönt is egyaránt; bár, a nehézkedés törvényének megfelelően, főleg lent".

5

6 Börtönbe kerül a háromgyermekes családapa, mert karácsony estéjén játékot lopott beteg kislányának, s miközben raboskodik, kislánya meghal (/1 tolvaj)', a kis boltosinas, akit özvegyen maradt édesapja városra szegődtetett, végképp megbélyegzett, bűnös emberré" válik ismerősei szemében, mert a "segéd úr" étel-italféléket hordat vele magának a tulajdonos boltjából, s ráadásul -évek múltán is éppen ő alázza meg, akinek a kedvéért annak idején lopásra szánta magát {A folt). De még szánalmasabb az apátlan-anyátlan gyermekek, a családi-házastársi viszályok, erkölcsi kilengések áldozatainak sorsa {Az anya kicsiben, Kisleány baja, Egy kisfiú története). Velük kapcsolatban Petelei az elsők között szól (Reviczkyvel, Bródyval egyidejűleg) arról, hogy az urbanizáció és a vagyoni érdekekre épülő házasság, szociális kiszolgáltatottság milyen tragikus következményekkel jár. Mivel a város gondtalan, "úri" életforma lehetőségét ígéri, ártatlan és naiv lánykák sodródnak a városi urak hálójába, a morális züllés lejtőjére {A csíkos szőttes, Gát a lejtön, Balog Eszti elment). Igaz, a válságos helyzetek alakulását is olykor éppen a gyerek szerepe fordítja a pozitív megoldás irányába {Emlékek, Kaland, Klára, az anya, Az óra). 75