Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Ludányi Mária: Középkori motívumok Gergei Albert históriájában 53 Máthé József: Valóság és fikció Petelei István novelláiban

Lotti) Boros Samu, a szűrszabó olyan házat akar építtetni, "melynek ablakából lepökhessen az utcán járó népségre". Elegendő pénze nincsen könnyelmű vállalkozásához, az ácsmestereket üres ígéretekkel hitegeti, és hiába próbálja takargatni zavarát, odavész "úri becsülete". Pánczél Józsi tűzoltó egyenruhát s hozzá csillogó cifraságokat vásárol, hogy a város előkelősége előtt tetszeleghessen, miközben beteg gyermeke meghal, családja nélkülözésbe sodródik miatta (Ö. T. O.). A pénz- és rangkórságból eredő nagyravágyás másik erkölcsi következménye a polgári család s általában az érzelmi élet válsága, a "családi háromszög" is, amely sokféle variációban ismétlődik mint alaptéma. Itt azonban fordítva, a társadalmi ranglétrán mintegy felülről lefelé történik a folyamat. Az arisztokrata vagy a dzsentri kénye-kedvének a módos polgár, emczének, illetve mindeniknek a nincstelen kisember, igen gyakran a nő és a gyermek válik áldozatává. A fülemile című elbeszélés idősödő pékmestere (Ferencz Ferenc), miután nagy vagyont gyűjtött, fiatal, de szegény lányt vesz feleségül, akit a külvilágtól elzárva tart, akárcsak kalitkás madarait. De az érdekházasság látszatharmóniája nem tart sokáig. Ágnes nyűgnek érzi az egész nyárspolgári kényelmet, börtönnek a környezetét, szabad életre, tiszta érzelmekre vágyik. Kiderül, hogy a léha dzsentri fiatalember (Páli Gyula) csupán az olcsó szerelmi kaland reményében áll szóba vele, Ágnes kénytelen belenyugodni addigi sorsába, ha nem akar a züllés útjára jutni. Másutt (Elítélve, Elkésett, A gyámoltalan) a vagyoni érdekekre alapozott házasság még súlyosabb következményekkel jár, olykor emberéletbe kerül. Az Elítélve asszonyhőse (Klemi) néhány hétig falun tartózkodik, ahol egykori szerelmével találkozgat. Visszatérése után szokatlanul kedvesen bánik férjével, ami gyanút kelt a férfiban, s attól rettegve, hogy az tudomást szerez terhességéről, öngyilkosságba menekül. S a férj követi példáját. Más novellákban a kispolgári asszonyságok álszent, kicsinyes érzelemvilága és magatartása körvonalazódik. A gazdag boltosné "nagylelkűen" magához fogadja özvegyen maradt hajdani barátnőjét, de csak azért, hogy mint ingyen-cselédet kihasználja és életét megkeserítse {A könyörülő asszony). A székek című novella szomszédasszonyai egyetlen szék miatt vesznek össze és válnak halálos ellenségekké; János, a mészáros, aki éveken át kénytelen eltűrni felesége rigolyáit, groteszk módon — csak az asszony hirtelen halálával szerezheti meg otthona szabad használatának örömét (A tiszta ház). Ezekben a novellákban nem is annyira a leleplezés a fontos — írja Mezei József —, mint inkább "annak hirdetése, hogy valami elromlott az életben, nagy erkölcsi rengést jelez az emberi lelkek szeizmográfja (...), éppen az a realisztikus, hogy két világ, a nemesi és a polgári, vonzza és taszítja egymást örökké idegenül. Az egyik gőgös és felelőtlen, a másik kicsinyesen és tunyán álmodo74