Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez
erényekben kiteljesedve véglegesen kiérdemli a kiválasztottság kegyelmét, a Grált őrző királyságot. 3 3 A csoda és a kaland összemosódása, kiválasztó funkciója itt egészen egyértelmű, és párhuzamba állítható a Lakits Pál által igen meggyőzően elemzett Marie de France elbeszélések csoda-kalandjaival. Csak, míg Parzivalnál a kiválasztó az isteni akarat, addig Marie-nél profán csodákkal találkozhatunk. (Pl.: A tündér, aki szerelmével kiválasztja Lanvalt, de a hősnek ezt a későbbiekben ki is kell érdemelnie, és vétségét jóvátenni.) A középkori ember életét átszövi azonban a csoda, a profán és a szent csoda között nincs élesen elválasztható határ, a kiválasztó szent csoda számára mindennapos életének kézzelfogható realitása a múltba vagy távoli vidékeken lejátszódó profán csodát közel sem találta annyira mesésnek, mint a mai olvasó. 3 4 Árgirus nem keresi a kalandot, hanem, mint Marie de France legtöbb hősével, vele is megtörténik az aventure. Váratlanul éri a kiválasztottság állapota, de vállalja a csoda-kaland által kiszabott sorsot. Már akkor vállalja, mikor még nem tudhatja, milyen próbák várnak rá. Philarenus jóslata és saját álma csak azt jelzi számára, hogy a király kertjébe ültetett csodafa reá vonatkozik, neki kell majd elhagynia atyja udvarát. Árgirus tehát tudatosan indul a kiszámíthatatlan aventure elé, mikor megkísérli apja akarata ellenére az almafa őrzését. Nagyon jellemzőnek, és a lovagi epika frazeológiájához tartozónak tartom, hogy a király és Árgirus a fa őrzését prőbd-nak nevezi. Marie de France elbeszéléseinek vizsgálatánál Lakits a példák sorával mutatja be a kalanddal, a csodával való találkozás egyes mozzanatait. Ezeket a mozzanatokat az Árgirus szövegében is megtaláljuk. A kiválasztó csoda kétarcú, félelmetes de egyben szerencsét is hozó. A puszta történet szintjén a fa eddigi őrzőinek semmi bajuk nem történt, csak elaludtak, nem állták ki az ismeretlen erő által felállított próbát. A kudarc azonban egyenlő a szégyennel, Árgirus ettől fél. Bekövetkezik a találkozás, és a hős első reakciója itt is a félelem. Az aventure kiismerhetetlensége oka ennek a rettenetnek, nem egyértelműen boldogságot hozó a csoda. Amikor a hattyú leszáll a nyoszolyára, Árgirus ugyanúgy megretten, mint Lanval. "Hetedik fejéhez nyoszolyára szállá, Melyen az királyfi igen rémül vala." 3 5 Tehát a tündér szűz leány csodás megjelenése is kétféle érzelmet hoz Árgirusnak, félelmet, majd örömet, de ez az öröm nem végleges, a kaland lényegéből adódik a "váratlan szerencse" látszata, de ez még csak az első fázis, hiszen ez a csoda egyben magával hozza a későbbi szenvedést, a próbák sorát. 61
