Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez
A rémületet okozó hattyúalak átváltozik tündér szűz leánnyá, s magas karcsúságában fénylő testszínű 3 6 ruhájában az isoldai földig érő aranyhajával a középkori nőideál megtestesítője. A tündér megajándékozza Árgirust szerelmével, de az almafa alatti boldogság csak rövid ideig tarthat. A csodával való találkozás, a kiválasztottság a történetnek csak az első szakasza. Törvényszerű az elválás, és a gyötrelmes út, a testi-lelki próbák sorozata, mellyel a hős kiérdemli a teljes boldogságot. Árgirus a saját világába kívánja bezárni a tündér szűz leányt (kézfogással megpecsételt eljegyzés-házasság, szerelmi birtokbavétel), s ezzel nem fogja fel a csoda lényegét: a csoda és itt az ezzel egyenértékű és összemosódott aventure csak a kiválasztott számára létezhet, hétköznapi ember nem tudhat róla, nem közelítheti, érintheti meg. Árgirusnak kell tehát kilépnie eddigi életéből és a csoda szintjére emelkednie, hogy örökre birtokolhassa azt. A lovagi történetekben a csoda-kalanddal való találkozás a hősök számára éppen azért veszélyes, mert nem tudják előre, milyen próbatételeket kell kiállniuk, hogy méltók legyenek az aventure-re. Történetünkben az elválást Árgirus környezete okozza, mely megsérti a szerelem titkosságát. A tündér szűz leány eltűnésével lezárul az elbeszélés első szakasza. A magyar históriában tökéletesen fennmaradt ez a kétütemű belső szerkesztési mód, mely a lai-k elbeszélés-technikáját jellemzi. A második szakasz a próba, a feladat teljesítése. E próbák által az ifjú méltóvá válik a tündér szerelmére — az előportréban vázolt erények kiteljesedhetnek, lovagÁrgirus megnemesedik. Nem véletlen, hogy hősünknek nem harci, vitézi tetteket kell teljesítenie. Az udvari szerelem megkívánja a lovagtól a fortitudo erényét, de nem okvetlenül harci cselekedetekben, baj vívásokban.-Ennek az erénynek próbaköve a veszélyes, ismeretlenségbe vezető út bejárása is. Árgirus szerelmi zarándokúira indul, és a "zarándokút" szó részemről itt nem stílusfordulat. Valóban zarándokol gyalog, egy szem inasával északra, mint krizsafán György Szt. Patrik purgatóriumához. Északra vezet a tündér által kijelölt út, a halál birodalma felé, a fekete városba, a változó helyre. 3 7 Árgirusnak, hogy elérje a kijelölt helyet, át kell lépnie a "valós" világból egy másik világba a nagy ember barlangján keresztül, de a változó hely útjának még nem végállomása. A változó helyig tartó út megegyezik az Andreas Capeílanus által leírt szerelem királyságának külső övezetével. Ezt az allegorikus királyságot a "Siccitas" övezetén keresztül lehet megközelíteni, mely szívósságként, állhatatos kitartásként értelmezhető. Árgirustól ezeket a tulajdonságokat követeli meg útja első szakasza. A királyfinak itt fizikai erőpróbákat kell kiállnia, bátorságát, kitartó fáradhatatlanságát kell megmutatnia. Árgirus teljesíti a feladatnak ezt az első részét: a szerelemért 62
