Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez

etc.). Ezen erények közli! legkiemelkedőbb a szépsége, mely az előportré második részében nagy részletességgel ábrázolt: "Szép egyenes teste az ifjúnak vala, Idejének szintén virágjában vala, Urfi módra termett vitézi járása, Minden dolgaiban mértékletes vala. Nem felette karcsú, közép ember vala, Kiterjedt, fejér, szép sima ö homloka, Két fekete szeme, szép piros orcája, Tekintetre méltó, kívánatos vala."

2

1 Kardos Tibor e leírást tipikus reneszánsz szépség-ideálnak tartotta, és Michelangelo Utolsó ítéletének Krisztusára, valamint a Mátyás-portréra utalt. Ezzel nem tudok egyetérteni, mivel Michelangelo lenyűgöző Krisztus-alakja közel sem "közép ember vala" piros orcával és hófehér homlokkal, Mátyás király portréja pedig a reneszánsz humanista jellemrajz antik szabályainak megfelelő ideális, de egyénített leírás. A reneszánsz elbeszélés nem sok szót pazarol a főszereplő férfi szépségének képi megjelenítésére. Akár a prózai, akár a verses elbeszéléseket-históriákat nézzük, a hős lényegretörő rövid leírását találjuk. Ezek fő szempontjai a kor, a társadalmi állás és az ebből fakadó kiválóság félsornyi összefoglalása olvasható. Ilyen pl. Beroaldus Gisquardus jellemzése

2

8 és az ennek megfelelő Enyedi-féle leírás

2

9, vagy Aeneas Sylvius Piccolomini Eurialusa, hol az udvari ember méltósága, magyar átdolgozásban ehhez kapcsolódó vitézsége dominál.

3

0 A részletezett szépség, melynek összetevői közé az egyenes lábszár, fehér bőr, etc., tartozik, tipikusan lovagi ideálkép, és ez a szépség olyan lovagi erény, mint fortitudo vagy a temperantia.

3

1 Ez az előportré már eleve kijelöli azt a "testreszabott" kalandot, amellyel Argirusnak találkoznia kell, s amely által lovagi tulajdonságait kibontakoztathatja. Ez a kaland csak a szerelem lehet. Külső-belső tulajdonságai teszik alkalmassá őt, hogy kiválasztott legyen. A lovagi epikában az "aventure", a kaland ugyanis csak az arra méltó hős kiváltsága lehet. A kalanddal való találkozás történhet tudatos keresés útján, de van, amikor az "aventure" választja ki a lovagot, és olyan próbák elé állítja, melyeket ha teljesít, kiérdemli a kaland által adott lehetőséget a felemelkedésre. A Marie de France által költött lai-k egyértelműen bizonyítják az "aventure" ilyen jellegű funkcióját, de a Parzival monda Wolfram von Eschenbach- féle feldolgozása is ezt a kiválasztottságot mutatja 3

2 Itt Parzival eredendően tiszta ember, csak "véletlenül" kerül a Grál várba, Isten választja ki őt, de mivel hibázik, elveszti kiválasztottságát. Mindent elhagyva bolyong, míg megtisztulva, keresztény lovagi 60