Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez

egy olyan kitartó, művelt, ihlet- és ötletteli kutató, mint Kardos Tibor nem tudott az olasz vagy latin eredeti — vagy akár csak ahhoz közel eső szöveg — nyomára jutni, akkor ez a kutatási irány reménytelennek tetszik;"

3. Mélységes tisztelettel adózva a nagy tudású, még az igazi polihisztorok közé tartozó Kardos Tibor emlékének, ezt az érvet nem tudom elfogadni a további kutatás szempontjából. Kardos monográfiájának középpontjában az alapforrás rekonstrukciója állt, a közvetlen forrást pedig csak az itáliai reneszánsz epikában kereste. Mivel Gergei maga hivatkozik olasz krónikákra, ebből, ha másra hem is, de arra következtetni lehet, hogy műveltsége ilyen irányultságú volt

4. Véleményem szerint, mivel az Árgirus-történet alapmotívumai mind keleten, mind nyugaton megtalálhatók, a további kutatásnak párhuzamosan kell folynia, és az oszmán-török átadó mű keresése mellett

5 a nyugati kultúrkör továbbra sem elhanyagolható. A magyar Argirus-história a szakirodalomban elfogadott születési idejekor az udvari költészethez tartozott. Erre mutat a szerelmi jelenetek frazeológiája, mely az Eurialus és Lucretia históriával rokonítja, a moralizáló hang, a tanító célzat hiánya pedig Balassi költészetről vallott nézeteihez kapcsolható annak programadó szándéka nélkül. Egy szűk, közös kultúrájú réteg számára készülhetett, s popularizációja csak később következett be, mikor már kialakult egy szélesebb olvasóközönség, mely igényelte a szórakoztatást-gyönyörködtetést. Gergei művét elsősorban nem is a különleges téma (tündértörténet), a tanító szándék hiánya emeli ki a többi széphistória közül, és teszi egyedivé, hanem igen erős vizualitása, képsorainak szimbolikus tartalma, szerkezetének tökéletes szimmetriája. Ez a kor irodalmának egyik magyar művéhez sem hasonlítható, ilyen jellegű alkotási módszerrel csak az európai középkor lovagi költészetében találkoztam. Mivel nem ritka eset a magyar irodalomban, hogy egy költő nem kortárs művet dolgoz fel

6, kutatásaimat ebben az új irányban kezdtem meg

7. Jelen közleményem egy nagyobb terjedelmű tanulmány részlete, tulajdonképpen kutatási módszerem illusztrációjának tekinthető. Először bemutatok néhány példát szövegvizsgálataim eredményeiből, majd a széphistória egy képét elemzem az egész műre jellemző szimbolikus ábrázolás szempontjából, végül kísérletet teszek a história interpretációjára. I. Az Argirus história szövegének viszonya fonásához A magyar szövegből kimutathatók olyan mozzanatok, melyek írott forrásra, Gergei fordítói módszerére utalnak. Nézzünk erre néhány jellegzetes példát. 54