Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez
1. Ellentmondás a) A fordító önálló megjegyzése és a főszöveg között A história bevezető szakaszaiban él azokkal a magyar históriákra jellemző formulákkal, melyeket az anyanyelvű epikus hagyomány alakított ki. (Tárgymegjelölés: "Lészen most beszédem ifjú Árgirusról / Acleton királynak kisebbik fiáról, / Ő szeretőjéről, tündér szűz leányról, / Fáradsága után ő vigasságáról." Forrásmegjelölés: "Mint az krónikából értem és olvasom.") 8 A magyar verses epikus hagyomány nem fogadja el a fikciót, a fiktív történetek elbeszélésében is törekszik a hitelesség látszatára, a "lött dolog" elmondására 9. Ennek alapkövetelménye a történet helyének, a locus-nak megjelölése. Gergei eleget kíván tenni ennek a követelménynek, de forrásában erre konkrét utalást nem talált: "Bizonnyal országát én meg nem mondhatom, Acleton királynak hol légyen, nem tudom, Az tündérországban volt kovára, tudom, Mint az krónikából értem és olvasom." l 0 Gergeinek ez a helymeghatározása ellentétben áll a történet főszövegével, mikoris Árgirus a tündérleány által megjelölt fekete várost keresve eljut vándorlásában egy döntő helyre, a nagy ember barlangjához. Ezen a barlangon keresztül átlép egy másik világba, maga mögött hagyván a reális életterel. E döntő ponton Gergei elfeledkezvén saját bevezetőjéről, automatikusan lefordítja az alapszövegben olvasottat: "Az szegény Argirus hegyeken-völgyeken Mind éjjel, mind nappal észak felé megyén, Kit elöl-utol ér, ö mind tudakozik, De senki városról nem emlékezhetik. Csak egy inasával ö bujdosik vala, Az tündérországban immár jutott vala,..."' 1 b) Ellentmondás a történet logikája és a szóhasználat között Nagy Péter tanulmánya hívta fel a figyelmet arra, hogy a tündér szűz leány Acleton király kertjében a nagy szerelmi jelenetben egyértelműen elveszti szüzességét, de a história a későbbiekben továbbra is szűznek nevezi. 1 2 Véleményem szerint az alapszövegben a szűz szó nem konkrét testi értelemben volt használatos, de nem is megkülönböztetésként. 1 3 Itt nem virgo, vergine szó állhatott, hanem a sok55
