Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Ködöböcz Gábor: Közelítések Pilinszkyhez

téktelenebbnek tűnő írások is helyet kaplak a kötetben — sajnálatosan hiányoznak azok, akik pedig vitathatatlanul meghatározó szereplői voltak Pilinszky életének. A hiányzók között említhetjük Márkus Anna (a költő első felesége), Jutta Scherer (második felesége), Sheryl Sutton és Kovács Péter nevét. Nem beszélve arról, hogy a költői életmű legavatottabb ismerőinek (Fülöp László, Radnóti Sándor, Kuklay Antal, Ted Hughes, Pierre Emmanuel) a valamilyen formában töriénő megszólaltatása is tovább emelhette volna a kötet színvonalát. Mindamellett a Bogyay Katalin által szerkesztett In memóriám Pilinszky -- a fenti észrevételek ellenére is — olyan igényesen megformált könyv, amit örömmel vehet kézbe az ember, mert küllemében esztétikus, tartalmában pedig élményszerűen gazdag. A maga diszkrétségében különleges és különlegességében diszkrét kötetet az Officina Nova kiadó jelentette meg a költő születésének hetvenedik, illetve halálának tizedik évfordulójára. A kifinomult ízlésre és gondos kezekre valló összeállításban kitűnő versek, mesteri novellák, rendkívül atmoszférikus emlékezések, vallomások és lényegretörő interjúk szerepelnek jobbnál jobb fotók és szebbnél szebb grafikák kíséretében. A jelen írás nem vállalkozhat a legendárium egyes darabjainak szigorúan értékközpontú vizsgálatára, de valamiféle szelekció szükséges. Könnyű észrevenni, hogy a műfajilag erősen kevert, ám szemléletében és törekvésében meglepően egységes kötetben meglehetősen eltérő súlyú írások váltogatják egymást. A 14 versből leginkább Ágh István, Károlyi Amy, Balla Zsófia, Orbán Ottó, Határ Győző és Kányád i Sándor művei vihetnek közel Pilinszky világához, megsejtetve valamit e költészet legtitkosabb ultrahangjaiból is. A szintén 14 novellából, illetve vallomásszerú elbeszélésből is azokat emeltem ki, amelyek a maguk személyes érintettségével a leghitelesebb és legartisztikusabb megszólaltatói Pilinszky ezoterikus életérzésének és világlátásának. így esett a választásom Mándy Iván, Határ Győző, Konrád György, Mészöly Miklós, Görgey Gábor és Tandori Dezső írásaira. A bennünk virtuálisan vagy esetleg valóságosan is megformálódó Pilinszky-portré szempontjából pedig azok lehetnek a legmérvadóbb és legautentikusabb interjúalanyok, akik a megidézett ember életének legközvetlenebb és legintimebb részesei voltak. Ennek megfelelően az igazi beavatottak viszonylag szűk körét Jelenits István, Nemes Nagy Ágnes, Károlyi Amy, Domokos Mátyás, Wilt Pál, Törőcsik Mari, Maár Gyula, Kocsis Zoltán, Wiener Pál és Ingrid Ficheux nevével fémjelezhetjük. Meghatározó módon ők azok, akik egy drámai misztérium egykori szemlélőiként és szereplőiként vehetnek részt a Pilinszky-legenda átörökítésében, illetve a szelektív emlékezet révén egyfajta Pilinszky-mítosz megteremtésében. Lévén, hogy nem minden nagy költő képes legendákat teremteni, felvetődik a kérdés, hogy vajon miért alakulhatott ki legenda Pilinszky körül? A megkérdezettek 45