Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Holló Ervin: "Olyan vagyok, mint egy regény..." Narratív szerkezet és motívumok Esterházy Péter Ilrabal könyve című művében

embert "megváltani"? Esetleg annak példája, hogy a hatalom (ha égi akár)csak a politikai hatalom mezében képes a földön megjelenni? Vagy: nem lehetséges a földi megváltás? Mindezek lehetségesek, mint ahogy az is lehetséges, hogy az emberek (történelmi tapasztalataik alapján persze jogosan) nem tudnak, nem hajlandók félelmeik mögé nézni. A családi múlt felelevenítése úgyszintén magától értetődő módon ad alkalmat az utóbbi évtizedek társadalmi-politikai viszonyainak bemutatására. Ennek hangneme érezhetően megváltozott a szerző Kis Magyar Pornográfia című, leginkább átpolitizált világú művéhez képest. A Ilrabai könyveben is találkozunk az anekdotikus formákkal, de a hangnem döntően más. A nevetésre ingerlő (éppen ezért feloldó hatású), komikus ábrázolásmódot felváltja itt valamiféle tragikusra vagy legalább dermesztően reálisra hangszerelt. Agyonvert nagybácsi, megőrült nagynéni, asztalhoz szegezett herezacskó, az eltűntethetetlen vérnyomok (sortűz!) miatt sebtiben lebetonozott tér, törvénytelenül kivégzett, titokban "elkapart" politikusok, egy daliás ezredes visszatört lábszára... Döbbenetes léthelyzetekről tudósít az író, máig ható, meghatározó politikai bűnökről. Ebben a — szerencsére letűnt — világban semmi sem vicc, erre Anna anyja figyelmezteti lányát: "sose fogod tudni, mikor viccelnek, sose, ezeknek más agyuk van..." (8 1. oldal), így tehát nem igazán vicc a "hónuk alatt kenyeret cipelő munkásoknak álcázott grófok (stb.) támadása a békésen lövöldöző ávósok ellen" (125. oldal) sem. Egy mellékesnek tűnő tematikus motívumról kell még szót ejteni: a matematikai motívumról, amely úgyszintén több aspektusával illeszkedik be a mű kereteibe. A zene és a matematika kapcsolata például teljesen egyértelmű, de szintén az a szakrális szférával való kapcsolata is, hiszen a matematika mint a tökéletes dolgok, ideák tudománya a fizikai matematika előtti korban egyértelműen a transzlunáris szféra világába tartozott. A mű is ennek szellemében "használja" ki a matematika által nyújtott lehetőségeket, hiszen az angyalok nyelvét a matematikával azonosítja (172—173. oldal). Esterházyt matematikus múltja okán is különösen érdeklik a "matematikai jel és a szó közötti hidak" (173. oldal), s ez az érdeklődése több szinten jelentkezik a Ilrabai könyvében is: tematikus elemként a mű utolsó harmadában, strukturáló elemként pedig az egész könyv folyamán, hiszen a mű egésze "átmatematizáltnak" mondható: tagolási módja, a számozottság, a fejezetenkénti oldalszámok lehetséges fontos szerepe erre látszik mutatni, de fontos kiemelni például június 16-nak (ugyan dátumnak, de végső soron számnak) Russel, Joyce, Anna, az "író" családja, Nagy Imre életében játszott szerepét, hiszen ez a számoknak az életben játszott titokzatos szerepére utal. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a nevek a könyv nagy motívumai némelyikéhez kötődnek: matematika, irodalom, család, politikum.) 31