Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Holló Ervin: "Olyan vagyok, mint egy regény..." Narratív szerkezet és motívumok Esterházy Péter Ilrabal könyve című művében

lentéshordozó elemeknek a narrációs formát és a tematikus motívumokat tartom, ezek vizsgálatán keresztül próbálom meg az Esterházy-művet értelmezni. A Hrabal könyve három, külön címmel és az azt követő mottóval elkülönített fejezetből áll. Az első címe: "A hűség fejezete", erre rímel antitézisszerűen a másodiké: "A hűtlenség fejezete", míg a harmadik egység megnevezése egyszerre megtöri, ugyanakkor továbbviszi a paradigmát: "Harmadik fejezet". Megtöri azzal, hogy tulajdonképpen álcím, az előző két fejezet címéhez képest információszegény, semleges, és továbbviszi azáltal, hogy a "fejezet" szó révén beilleszkedik a "sorba". Mindazonáltal a két ellenkező irányú hatás közül a törést érezzük erősebbnek, annak ellenére, hogy a "Harmadik fejezet" kifejezés lezáró-szintetizáló hatást kelthet. Csábító a "tézis-antitézis-szintézis" hármasságára épülő gondolati elrendezésmód alkalmazásának, de még inkább vonzó az egységes szerkesztési elv posztmodern ihletésű feladásának a feltételezése. Annál is inkább, mert más elemek is ez utóbbi vélekedésemet látszanak megerősíteni. Gondolok itt a fejezetek mennyiségi mutatóira és a szövegtagolás fejezeteken belüli módozataira. A három nagy egység mennyiségi vonatkozásban nem klasszikusan tagolja a művet: az első egység a hetediktől a kilencvennegyedik oldalig tart, mintegy a könyv mennyiségének a felét téve ki, a második a kilencvennegyediktől a százötvenötödik, míg a harmadik a százötvenötödiktől a százkilencvenedik oldalig tart. Ebben a felosztásban is van valamiféle harmónia: folyamatos és arányos csökkenés teszi egységessé a különbözőséget. A fejezeteken belüli szövegtagolás módja már sokkal inkább elkülöníti a három nagy egységet, mint a mennyiségi mutatók. "A hűség fejezete" tizenhárom, számokkal hangsúlyozottan elválasztott részből áll; "A hűtlenség fejezete" naplószerűen tagolt: néhány soros, esetleg oldalas kis egységek alkotják, amelyek sorkihagyással különülnek el egymástól; a "Harmadik fejezet" pedig három, egymástól mottókkal elválasztott alfejezetből épül föl, amelyek közül a másodikat két ízben sorkihagyással tovább tagolta írójuk. "Látja, barátom, úgy cseréljük az írói síkokat, mint más az álság atyáját. Ez egyben magyarázat." E.P.: Termelési-regény (kisssregény) Ha a szövegtagolás módja támadja az egységes megszerkesztettség követelményének elvét, ugyanez elmondható a narratív szerkezettel kapcsolatosan is. Ez a 22