Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)
Somos Róbert: Az etika patrisztikus értelmezése
kormányosként ábrázolja. 8 A platóni Phaidroszból átvett kép a második erénymeghatározással mutat szorosabb rokonságot; az értelem ellenőrzése alatt tartja az irracionális lélekrészek tevékenységét, s ezáltal rendet teremt bennük. Kelemennél meglehetősen világosan körvonalazódik, hogy elfogadja a platonista lélekfelosztást. 9 Eszerint a vágyódó és indulatos lélekrészek természettől fogva adottak, az értelmes lélekrész feladata az, hogy uralkodjon felettük, irányítsa őket, hogy a lélek egésze harmonikus egészként működjön. Az, hogy a vezérlő értelmes lélekrész helyett Kelemen gyakran Isten Fiát, a Logoszt szerepelteti, nem jelenti azt, hogy az ember önálló kezdeményezését tagadná; valójában következetesen képviseli a szünergia Isten és ember együttműködése - tanát. Kelemen szerint vannak természetes indulatok, illetve törekvések, melyeket nem szabad a természetellenesek közé száműzni, hanem mérsékelni kell őket. 1 0 A félelemmel kapcsolatban - melyet a sztoikusok alapvető emóciónak tartanak - Kelemen úgy nyilatkozik, hogy hasznos lehet. Az Ur iránti phoboszból fakadó „... félelem jó, s a törvény félelme nem csak igazságos dolog, hanem jó is, mert megszünteti a rosszaságot." A félelem nem érzelemmentességet (apatheiát), hanem az érzelmek mérséklését (metriopatheiát) eredményezi. 1 1 A metriopatheia és apatheia habitusai egy fejlődési sor két pontját jellemzik. Kelemen utal arra, hogy az ember még jobbá válhat, a metriopatheia átadhatja helyét az apatheiának. 1 2 A gnosztikus kelemeni ideálja kettős: megismerése lényegében istenismeret, morálja tisztán Istenért való cselekvés. így nem meglepő, hogy Kelemen a metriopatheia helyett, illetve abból kiindulva az apatheia követelményét állítja előtérbe, s összekapcsolja az Istenhez való hasonlóvá válás gondolatával. Ahogy az ismeretelmélet területén sem retten vissza Kelemen attól, hogy hit és tudás kontinuitásának eszméjét akár erőltetett érvekkel is alátámassza, úgy az etikában is hajlandó olyat elismerni, hogy például a félelem (phobosz) nem emóció (pathosz), vagy legalábbis van olyan félelem - természetesen a keresztény istenfélelem - ami nem emóció. Az apatheia ideálját és állapotát több helyütt is ecseteli: „És így a gnosztikus minden 8„Szeretnünk kell Krisztust, az emberek jó fogathajtóját (héniokhosz)" Protreptikos 121. 1.(1. 85. 18); v.o. még Paid. III. 53. 2, Str. II. 51. 6; V. 52. 5-53.1. 9Ez nem jelenti azt, hogy elfogadná a preegzisztens lélek tanát, amint ezt J.Héring kimutatta (Étude sur la doctrine de la chute et de la préexistence des ámes chez Clément d'Alexandrie. Paris. 1923.). Sőt, gyaníthatóan Kelemen az első, akinél kreacionista pszichológiával van dolgunk. Erről H. Karpp: Probleme altchristlicher Anthropologie. Gütersloh. 1950. 92-123. o. l 0Str. II. 109. 1. (II. 172. 20-22) 1 1 S/r.II. 39. 4. (II. 134. 3-4) 1 2 Str. VI. 74. 1. (II. 468. 27-31), VI. 105. 1. (II. 484. 29-^85. 1), VI. 109. 2-3 (II. 486. 23-26) 12
