Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Somos Róbert: Az etika patrisztikus értelmezése

antropológia pedig a lélek szubsztancialitását vallotta, a patrisztikus etikai eszmekben olyan dualisztikus tendenciákkal találkozhatunk, melyek már átlépik az eretnekség határát is. A platonista etika a lélek kétféle, testi és testetlen allapotlehetőségét szem előtt tartva kettős etikai tanítással rendelkezett, egy politikaival (ide tartoznak az ún. kardinális erények - bátorság belátás, igazságosság, mértékletesség) és egy teológiaival, amelyet az „Istenhez való hasonlóvá válás" (homoiószisz theó) eszméje fejezett ki. Ez a kettősség módosult formában megtalálható a görög patrisztikus szerzőknél Fontos textuális kapcsolatot véltek föllelni a keresztény teológusok; a platóni Theaitetosz (176) „homoiószisz" kifejezése a Genezis I. 26 részben az ember Isten kepére és hasonlatosságára (eikón és homoiószisz) teremtetett voltát jelölte. így a homoiószisz theó az eredeti, bukás előtti Istenhez való hasonlatosság restaurálásának programjává vált. Nézzünk először egy kevésbé problematikus esetet! Alexandriai Kelemen praktikus erkölcstana a szélsőségek elkerülését és a mértékletességet állítja a középpontba. Az étkezés kapcsán arról beszél hogy „minden dologban jó a közép", hisz a szélsőségek veszélyt hordoznak magukban, a középhelyzet viszont jó. A táplálkozásban a középnek az felei meg, hogy egyszerű, tápláló étkeket együnk annyit, amennyi szükséges ahhoz, hogy a természetes törekvéseink mérték szerint megmaradjanak

2 A szeszes ital fogyasztását, sőt az illatszerek alkalmazását is megengedi a felnőtteknek, ha az egészségügyi szempontból kívánatosnak tűnik. A túlzott aszkézist hirdető enkratiták felfogását elutasítja.

3 A Paidagogoszban központi helyet elfoglaló „mértékletesség" (szóphroszüné) fogalmát Kelemen a Sztromateisz két helyén is meghatározza. „A mértékletesség lelki alkat, mely a kiválasztás és elutasítás tekintetében megtartja a belátás törvényeit" 4 A mértékletesség rendet tesz a vágyódásban."

5 Az első, sztoikus eredetű meghatározás a phronészisz törvényeire hivatkozik, amely phronészisz kettős Kelemennél, elméleti és gyakorlati.

6 Ennek megfelelően az erény az értelemmel összhangban lévő magatartás: „Az erény a léleknek értelemmel harmoniaban álló magatartása az egész életen át."

7 Az erény önmagában is elég a boldogsághoz, s az erényre irányuló élet vezetője az igazi paidagogosz Isten Fia, Isten Logosza. A Logoszt többször is a lélekfogat irányítójaként és 2Paidagogos II. 1. 16 4. (GCS I. 166) Kelemen müveit O. Staehlm kritikai kiadása szennt idézem, amely a Die Griechischen Christlichen Schriftsteller der ersten Jahrhunderte sorozatban jelent meg 4 kötetben. Berlin, 1905-36 Paid. II. 2. 33. 1. (GCS. I. 176. 12-13.) AStró>nateis II. 79. 5 (II. 154. 18-19) 5

Str. IV. 151. 1 (II. 315. 15-16) Ín'"'!

1;

2!

1' AZ iU lsmertetet

t xenokratészi álláspontot foeadja el Kelemen Paid. I. 101. 2. (I. 150. 27-28) 1 I