Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Koncsos Ferenc: Kitartás a bizonytalanságban

leírását. A harmadik stádium a teória, ami eredeti jelentése szerint széles körültekintésen és óvatos eljáráson alapuló szemlélet, tiszta belátás, mélyre ható szemlélés. „A teória - írja Hartmann - eminens értelemben azt jelenti, amit akkor pillantunk meg, ha sokoldalúan átengedjük magunkat a tárgy különféleségének."

3 A teória tehát nem rendszert jelent, de benne van a rendszerre való törekvés, mint tendencia. Nincs ugyanakkor biztosítéka annak, hogy a véges gondolkodásnak rendszer lesz az eredménye. A kidolgozott aporiák vizsgálata ugyanis nem jelenti egyszersmind azok megoldását is. Előre a megoldást nem lehet megállapítani, sőt még azt sem hogy lesz-e egyáltalán megoldás. Általában előre nem tudható, mi oldható meg és mi nem. A Hartmann által fölvázolt szisztematikus gondolkodás lényege tartalmi szempontból az, hogy „a metafizikai elem bekapcsolódik azokba a problémákba, melyek természetes, állandó aporiáknak mutatkoznak a különböző területeken/'

4 A metafizika, új jelentése szerint már nem transzcendens tárgyak sajátos területe, nem spekulatív rendszerek, elméleti építmények és világképek küzdőtere. Az új felfogás szerint metafizikai minden olyan probléma amely közvetlenül nem oldható fel, amely a filozófia minden területén előfordulhat és mindenütt a megismerhető hátterében húzódik meg. Mivel a metafizikai kérdések olyanok, amelyek nem oldhatók meg véglegesen, az új szisztematikus gondolkodás szükségképpen metafizikai gondolkodás, és a szisztematikus kutatás is metafizikai. A filozófia tartós alapszituációja az, hogy az embernek azt a világot amelyben él olyannak kell elfogadnia, amilyen. Az ember újra és újra irracionális színezetű örök aporiákkal kerül szembe, mely problémák metafizikai alapkérdésekhez vezetnek, azokban gyökereznek, mellőzésük a filozófiáról való lemondást jelentené. Az új filozófiai gondolkodás kiindulópontja a problémák metafizikája. Hartmann szerint a filozófiai diszciplínák hátterében mindenütt meghúzódó metafizikai problémák közös mozzanata az irracionalitás. Az irracionalitás azonban nem a létben rejlik, nem a problématartalom „önmagában", hanem csak „számunkra" irracionális, az emberi megismerés korlátainak következménye. A megismerés során mindig marad egy olyan probléma-maradék, amely túl van a logikai szerkezeten, amelyet sem elutasítani, sem megoldani nem lehet, ezért a filozófus kénytelen elismerni őket és tartósan foglalkozni velük. Az ismeretelmélethez ezért