Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Koncsos Ferenc: Kitartás a bizonytalanságban

Az új gondolkodás a metafizika önpusztító mértéktelenségével szemben a tények bizonyos újracsoportosításának segítségével világossá teszi a kanti fordulat jelentőségét. Kant a valóságra vonatkozó ismeret lehetetlenné nyilvánításával csak azt tagadta, hogy a metafizikának bármilyen speciális tárgya van, vagy lehet. így a metafizikus feladata nem lehet az, hogy egy különleges világról gondolkodjon, hogy a tapasztalaton túli tárgyakról is szerezzen tudást. A metafizikus dolga az, hogy a hétköznapi világunkról való gondolkodásunk struktúráját vizsgálja, hogy megvilágítsa a lehetséges tapasztalat tárgyaira vonatkozó tudásunk természetét és feltételeit. Az új szisztematikus gondolkodás térhódítása a fenomenológia megjelenésére vezethető vissza, amennyiben újraélesztette, és módszertani elvvé tette azt az egészséges tendenciát, amit közismert fordulattal úgy fogalmazhatnánk meg hogy „vissza a jelenségekhez". A jelenségek ugyanis - írja Hartmann - „mindenkor erősebbek az elméletnél. A jelenségeket az ember nem tudja megváltoztatni, a világ megmarad olyannak amilyen, bármit gondol is róla az ember. Az ember csak megragadhatja, vagy félreértheti."

2 A fenomenológiai mozgalom azonban nem elégszik meg a jelenségekben az általános felmutatásával és leírásával. Ennél jóval radikálisabb a célja. Képes arra, hogy megragadva a jelenséget kiemelje azt ami talányos benne. A jelenségek által feladott talányok a természetes aporiák, amelyekben megjelennek azok az „elutasíthatatlan természetadta problémák", amelyek tartalmát az ember nem változtathatja meg. E problémák megoldhatatlan maradékai a metafizikai problémák, amelyekben az a természetadta metafizika rejlik, amellyel mint feladattal a filozófiai gondolkodásnak foglakoznia kell. Az új filozófiai gondolkodásnak Hartmann szerint - metodológiai szempontból három lépcsőfokot kell végigjárni. Az első stádiumban minden területen a jelenségek hü leírását kell adnia, hogy a nagy alapkérdéseket eredetiségükben adja viszsza. A kutatás első lépcsőfoka a fenomenológia, amely út és eszköz a problémák feldolgozásához. A második lépcsőfokon a mindenkori kutatás állapotának megfelelően kell feldolgozni a problémákat, tisztázni a természetes aporiákat, kiszűrni azokat a kiagyalt nehézségeket, amelyek az alapjaikat képező előítélet feladásával nyomtalanul eltűnnek. Az első két stádium teremti meg a megismerés kiindulópontjait, azokat a tartós alapokat, amelyek meghaladják a készen találtak puszta 96