Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Komlósi Csaba: Platón mítoszai

lyeket a platóni dialógusokban, amelyeket mítosznak nevezhetnénk más irányban is vizsgálódnunk kell. Nézzük meg mit jelentett a mítosz kifejezés a görögöknél az V-IV. században! Maga a μύθος szó beszédet, elbeszélést jelent. Homérosz eposzaiban a tett (έργον) ellentéteként áll, semmilyen pejoratív árnyalata nincs, van, aki fegyverrel harcol, van , aki szavakkal (μυθοισι). A való, az igaz kimondása. ,,μητηρ δ εμοι ου τι πεπυσται, ουδ αλλαι δμωαι, μια δ οιη μυ&ον ακουσεν ,,

2

0 Α tervet fordítja Devecseri, vagyis azt, amikor megbeszélték, hogy mit tesznek majd. Vagy máshol: 91 ,,μυθον δε τοι ουκ επικευσω" mondja Eurükleia Penelopénak, azaz elmondja, amit tud, nem titkolja el az igazságot. A mítosz tehát eredeti jelentésében, a való igazságot, a megtörténtet beszélte el, érvelés és bizonyítás nélkül, ugyanakkor kétségbevonhatatlan tekintéllyel. Később ez a kimondás éppen az érvelés hiánya miatt elveszti tekintélyét, sőt egyenesen a fikciót, a kitalálást, a hamis beszédet, a hazugságot jelentette. Demoszthenésznél a μυθους λεγειν kifejezés egyértelműen azt jelentette: hazugságot mondani. Platón a mítoszról legrészletesebben a Politeia II. könyvének végén illetve a III. könyv elején beszél. A beszélgetés itt az állam őreinek neveléséről folyik. A lélek nevelése, vagyis a múzsái nevelés (μουσική) jelenti a nevelés kezdetét, időben megelőzve a test neveié ,,-Es múzsái nevelésen ugyebár elbeszéléseket (λογούς) értesz? -Hogyne. -Az elbeszélések (λόγων) formája pedig kettős, igaz az egyik, hazug azonban a másik. -Igen. -S bár mindkettővel nevelnünk kell, elsősorban mégis a hazugokkal? -Nem tudom, hogy érted. -Hát nem tudod, hogy a gyermekeknek először meséket (μυ&ους) szoktunk mondani. Márpedig ezek úgyszólván a legnagyobb része hazug, bár van bennük igazság is... Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket