Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Komlósi Csaba: Platón mítoszai

Funkciójuk alapján a következőképpen tipologizálja őket: első típus eredendően a szórakoztatást szolgálja; a második gyakorlatias, a szabályokat ismétli, és megszabja az értékeket; a harmadik spekulatív és magyarázatokkal szolgál"

1

6 A szerző, azonban maga is elismeri tipológiájának sematikus voltát és hogy a mítoszok jelentős csoportjai nehezen szoríthatók bele. Csak egy példát említenék: Az alvilágról szóló mítoszok, amelyek a platóni mítoszok vizsgálata szempontjából alapvető jelentőségűek. Zárjuk e rövid áttekintést egy másik tőle származó idézettel, ami mintegy összefoglalása a fentieknek: „A mítosznak nincs valamiféle egyetlen definíciója, nem létezik egy platónikus mítosz-idea, amelyhez * ' * >* 5 5 ] 7 minden egyes mítoszt hozzámérhetnénk" Lehetséges, hogy a mítoszok megértésében valami elvi nehézség rejlik. Sztyeblin-Kamenszkij szerint a mítoszról, aminek lényege mind a mai napig rejtve maradt, csak annyit állíthatunk bizonyosan, hogy „a mítosz olyan történet, amelyet ott, ahol megszületett és élt, valóságként éltek meg, bármilyen valószerűtlen volt js."

1

8 Amíg nem tudjuk miért volt ez így, addig magáról a mítosz keletkezéséről sem állíthatunk semmi bizonyosat. Viszont az, aki a mítoszokat kutatja nem hisz a történetek valóságában, vagyis fikciónak tekinti őket. ,,Csakhogy ily módon saját tudatát, vagyis azt a tudatot, amely számára a mítosz csupán fikció, helyettesíti be annak a tudatnak a helyére, amely számára mítosz valóság volt. Más szóval: a mítoszkutató nem azzal a mítosz fogalommal áll szemben, amelyben a mítosz valóságként megélt fikció, tehát elképzelhetetlen, hogy valamit „jelentsen", hanem azzal, ami csupán volt mítosz valamikor, ám azáltal, hogy a mitológiai tudat helyére a mai ember tudata került, a mítosztól tökéletesen idegen, sőt azzal ellentétes valamivé vált: olyan fikcióvá, amelyet fikcióként fognak fel, és amely következésképpen „jelent" valamit."

1

9 III. Mivel a fentebb tárgyalt mítoszelméletek nem adnak olyan útbaigazítást, aminek alapján pontosan behatárolhatnánk azokat a szöveghe46