Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Komlósi Csaba: Platón mítoszai

A mítosz értelme kompozíciós elemeinek (mitémák) kombinációjából adódik. Az adott elbeszélés mitémái két szempont alapján rendszerezhetők; egyrészt időbeli lefolyásuk alapján sorokba, másrészt a benne szereplő, azonos tartalmat hordozó mitémák alapján oszlopokba, vagyis két tengely mentén. Mivel a különböző mítoszok egymással is egyeztethetők, például Oidipusz az argoliszi Perszeusszal, ezek mitémáinak két dimenziós csoportosítását egymásra helyezve egy újabb - harmadik - dimenziót nyerünk az értelmezéshez. Mivel az ezen tengelyek mentén történő értelmezés, nagy számú variációs lehetőséget enged meg, ezért a mítoszoknak tulajdonképpen nincs autentikus szövege, minden változat egyenrangú.

7 Carl Gustav Jung saját analitikus pszichológiai-elméletén keresztül értelmezi a mítoszokat: „...amint a személyes komplexusoknak is megvan a maguk individuális története, ugyanúgy meg van az archetípusos jellegű szociális komplexusoknak is. De amíg a személyes komplexusok, csak egyéni hatással bírnak, addig az archetípusok olyan mítoszokat, vallásokat és filozófiákat teremtenek, amelyek egész nemzetekre és történelmi korszakokra gyakorolnak hatást. Az egyéni komplexusokat a tudatos egyoldalúságát vagy hibás viselkedését jelzőhelyesbítő kompenzációknak tekintjük: a vallási természetű mítoszokat ugyanúgy egyfajta mentális terápiaként értelmezhetjük az emberiség olyan szenvedéseire és szorongásaira, mint a háború, betegség, öregség halál. "

8 A mítoszok struktúrája az álmokéval mutat nagy fokú hasonlatosságot. Ez utóbbi - a pszichológusok körében igen elterjedt - gondolat Otto Ranktól indul ki, akinek erre vonatkozó nézeteit Freud is elfogadta, majd iskolájának tagjai, mint például a fent említett Jung, Karl Abraham vagy Róheim Géza. Kerényi Károly, aki Jung révén közel kerül a pszichologista irányzathoz

9, az isteni - a költészet és a zene mellett - leggyakrabban használt kifejezési formáját látja benne, tehát egyféle művészetet, amelynek az a sajátossága, hogy „van egy különös matéria, amely a mitológia művészetét lényegéhen meghatározza. Tulajdonképpen erre a matériára gondolunk, amikor a ,, mitológia " szót halljuk: egy ősi hagyományos anyagra..."

1

0 Erre az anyagra való visszanyúlás a mitológia megkülönböztető jegye, szemben a költészettel, aminek lényege a csinálás, a mítoszt azonban mindig „egy már-meglévőről nevezik így, 44