Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Komlósi Csaba: Platón mítoszai

definiálni próbálta volna a mítoszt, az azonban bizonyos, hogy tevékenysége - csak úgy, mint később Hésziodoszé - egyféle mítoszkritika is volt, az által, hogy a mítoszok mely variánsait emelte be az eposzokba, hogy hogyan állapította meg istenek és istenek, istenek és hősök egymáshoz való viszonyát. Ez „a diffúz mondákból kikényszerített egység azonban egyúttal a mitikus hatalmak elől menekülő szubjektum pályájának leírása is. "

3 Az a forma, ahogyan a fentebb említett két költő a mítoszokat megszervezi egészen Alexandrosz koráig meghatározó marad, de soha nem kanonizálódik. A mítoszokhoz való viszony azonban egyre inkább ellentmondásossá válik, egyre inkább előtérbe kerül a mítoszok valamiféle racionális megközelítése. A mindenhol tagadhatatlanul jelenlévő örökség a görög szellem állandó inspiráló forrása lesz. A mítoszok értelmezése a görög filozófiai gondolkodás megjelenésével veszi kezdetét. Empedoklésznek A természetről (üept (pucrecoq) című művében az istenek több helyütt a „ hat fő elv '

4 allegóriáiként szerepelnek. Mások Zeuszt égboltként, Poszeidónt tengerként, Artemiszt holdként értelmezték. De nem csak egyes isteni személyek nyertek allegorikus értelmezést, hanem történeteik is. így lesz Kronosznak és gyermekeinek története a mindent elnyelő idő allegóriájává. Az allegorikus értelmezés aztán egészen a romantika koráig alapvető maradt. A középkori Ovidius ill. Vergilius értelmezések, majd például Bocaccio De genealogiis deorum gentilium (A pogány istenek származásáról), vagy még később Francis Bacon De sapientia veterum (A régiek bölcsességéről) és GiambatLsta Vico Az új tudomány című műve illusztrálják ezen értelmezés tartósságát. Bár az utóbb említett két szerző művében az allegorikus értelmezés kiegészül azzal, hogy a mítoszok rég letűnt idők eseményeit is tükrözik. Időzzünk el egy pillanatra Vicónál - hiszen őt tekintik a tudományos mítoszkutatás megalapítójának - és nézzük meg egy konkrét példa segítségével, hogyan történik nála a mítoszok értelmezése. bizonyára e kalózhajók jelképe a bika, amellyel Zeus elrabolja Európát, Minotauros, vagyis Minős bikája, amellyel Minős elrabol fiúkat és lányokat Attika tengerpartjairól. (A vitorlákat Vergilius „a hajó szarvai"-nak mondta.) A parasztok teljes joggal állították, hogy a 41