Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)
Weiss János: Társadalomszerveződési modellek a romantikában
válhat a szerelem a filozófia irányítójává, és az egység iránti vággyá. Ezt a programot azonban Schlegel nem aktualizálja közvetlenül, hanem néhány modern jelenséget is megpróbál figyelembe venni. „A regények korunk szókratészi dialógusai" - írja. 3 3 Az „új korban" a regények léptek a filozófia helyébe, de nem egyszerűen felváltották a filozófiát, hanem integrálták azt. A regények, amelyeket Schlegel gyakran nevez „poézisnek", a maguk impulzusait a szerelemből kapják, és ugyanakkor az a feladatuk, hogy ábrázolják a szerelmet. Ez a program, amely az igazi filozófiai kérdésfeltevést képviseli, rendkívül széles spektrummal rendelkezik. A szerelem a társadalmi integráció modelljévé stilizálódik. A „Lucinde" című regényben Julius képviseli a szétszórtságot és a káoszt, a vágya pedig Lucindére irányul, aki a harmóniát képviseli. „Benned nőtt nagyra ez a gondolat, s nem is restellem, hogy önmagamat csodáljam és szeressem ebben a tükörben. Csak itt látom lényem egészét s harmóniáját, mi több, az egész, a teljes emberiséget bennem és Benned." 3 4 Vagyis a költő csak a szerelemben nyerheti el a maga identitását, csak a szerelem teszi őt költővé, mint ahogy Szókratész is csak a szerelem révén vált filozófussá. Az így értelmezett szerelem az egész emberiség egységét szimbolizálja. Schlegelnél az állam és a társadalom szférái következetesen elválnak egymástól: a szerelem nála a társadalom szerveződési modellje, és semmi köze sincs az államhoz. Schlegel - úgy tűnik - Wilhelm von Humboldt az állam korlátairól írott müvének tanulmányozása alapján belátta az államra irányuló elemzések korlátait is. 3 5 Az állam és a társadalom szétválasztásának egyértelmű bizonyítékát nyújtja a „Signatur des Zeitalters" következő szöveghelye: „A család szentsége, a házasság szakramentuma, a morálisan szabályozott és a kereszténység által megszilárdított magánélet; ... ez a jogszerű erkölcsök és a jámbor érzelmek megsérthetetlen és megszentelt alapja, melynek ős33 Friedrich Schlegel: „Kritikai töredékek" 26, töredék, in: August Wilhelm Schlegel & Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások, i. k. 116. 1 4 Friedrich Schlegel: „Lucinda", in: i. m. 387. 35 Azt, hogy Friedrich Schlegel olvasta Humboldt (Ideen zu einem Versuch, die Grenzen der Wirksamkeit des Staats zu bestimmen) müvét, egyik August Wilhelhez írott leveléből egyértelműen kiderül. De Friedrich nem csak olvasta ezt a müvet, hanem lelkesen ajánlotta is testvérének figyelmébe. Friedrich Schlegels Briefe an seinen Bruder August Wilhelm, Berlin 1890. 80. 19
