Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Weiss János: Társadalomszerveződési modellek a romantikában

szet képes arra, hogy a mechanikus államot átalakítsa egy nemmegkettőzött állammá. Ennek a művészetnek a központi fogalma a „szépség". „Már untig hallhattuk ugyan - írja - azt az állítást, hogy a fejlett szép érzék finomabbá teszi az erkölcsöket, úgyhogy ez látszólag nem szorul többé új bizonyításra." A romantikusok közvetlenül ezekhez a goethei-schilleri gondolatokhoz kapcsolódtak: az alapvető kérdés számukra az volt, hogy hogyan lehet felülemelkedni a „mechanikus államon", és hogy ebben a művészet (a költő) milyen szerepet vállalhat. III. Romantikus modellek - kontextusközeiben Már „A német idealizmus legrégebbi rendszerprogramjá"-ban

1

4 is tetten érhetők egy látens Schiller-kritika körvonalai. A szerző (akinek személyéről mind a mai napig nem jött létre konszenzus) ugyan még Schiller szellemében arról beszél, hogy a szépséget az „ész legmagasabbrendű aktusának" kell tekintenünk, de ugyanakkor két ponton lényegesen el is tér a schilleri gondolatoktól. Egyrészt a szépséggel szemben (vagy amellett) megjelenik egy rivalizáló gondolat, mely szerint a feladat egy új mitológia, az „ész mitológiájának" megalkotása. Másrészt pedig a szerző határozottan elutasítja az államelméleti vonatkoztatási rendszert. Az állam - mint mechanikus létező - ellenáll a filozófiai tematizálásnak. A filozófia ugyanis csak azokat a létezőket tudja megragadni, amelyek a „szabadság tárgyai". Ezzel azonban a szerző nem azt akarja mondani, hogy az államnak és minden mechanikus tárgynak tematizálatlannak kell maradnia, hanem azt, hogy át kell lépni rajtuk, vagyis „meg kell szűnniük". - Ez előtt a háttér előtt szeretnék egy pillantást vetni Hölderlin „Brod und Wein" című elégiájára. Ebben az elégiában ugyanis Hölderlin új formát ad a fentiekben rekonstruált goethei-schilleri elképzeléseknek. 1

3 Lm. 10. levél, i. k. 198. 14 „[Das älteste Systemprogramm des deutschen Idealismus]", Magyarul megjelent: Magyar Filozófia Szemle 1985/6. 81 1-812. o. (Ford.: Zoltai Dénes.) A mű keletkezéstörténetéről Id. a Magyar Filozófiai Szemle 1993/5-6-os számában található megjegyzéseimet (976-979. ), továbbá „Az esztétikai filozófia programja Hölderlinnél" című dolgozatomat, amely a Gond című folyóiratban fog megjelenni. 13