Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Kassa Gabriella: Elmélkedés a filozófia státuszáról (Nietzsche után, szabadon)

Nietzsche úgy fogalmaz, hogy „roppant fontos, jelentős esemény volna, ha az egyetemen kívül magasabb fórumot létesítenének

1', ami igen zavarbaejtőnek tűnik. Valamiféle olyan egyetemi funkció lenne ez, aminek az egyetemen kívül kell működnie, vagy azt feltételezi, hogy ez a fórum teljesen független az egyetemtől, annak belső működésétől? Ha ez a bizonyos „magasabb fórum" és az egyetem semmiféle együttműködési kapcsolatban nem állna egymással, csak az előbbi látná el az ellenőrzését és az irányítását az utóbbinak, úgy értelmetlen lenne a felvetés maga. Mint fórum - legyen az egy felsőbb, vagy egyszerűen csak egy másik, külső -, szükségszerűen kapcsolódik (nemcsak az ellenőrzéssel) az intézményhez, amely miatt létrejött. Ilymódon ugyanúgy szükséges ennek a fórumnak a helyét az egyetemen kívül elhelyezni és megkülönböztetni azt az egyetemtől, ugyanakkor ezzel magát az egyetemi intézményt is körülhatárolni. A Nietzsche írásával kapcsolatos nehézség igazán ott kezdődik, amikor megpróbáljuk egymáshoz viszonyítva elhelyezni az egyetemet és ezt a „magasabb fórumot". Úgy tűnik ugyanis, hogy nem az egyetem az elsődleges, hanem az említett fórumnak van sokkal alapvetőbb, meghatározóbb szerepe. Nietzsche igyekszik kijelenteni, hogy ez a hatóság látná el az ellenőrzését és irányítását az egyetemi intézményrendszereknek, melyeket a kultúra működtet és támogat. (Könnyen elképzelhető persze ettől függetlenül, hogy az érdekeltségek és mozgatórugók ismeretlenek az egyetem falain belül.) De milyen is ez a kultúra? Amiről Nietzsche beszél e tekintetben, az a társadalom egész eszköztárát és arculatát foglalja egy képbe. Utal az oktatásra is, amelyen belül a pontosan meghatározott értékek szerint képzett emberek jelennek meg. A személyiség gazdagítása az oktatáson keresztül történhet, mely a társadalom által előírt. Érthető módon tehát hatalmat jelent az egyetem működésének felügyelete és meghatározása, nem csak szimbolikus, hanem valóságos értelemben. Mindaz, ami az egyetemen belül történik, függvénye egy kívülről meghatározott döntésnek, szempontnak. A társadalom által fenntartott és támogatott célok, megoldani kívánt problémák határozzák meg az oktatás szabályait és értékeit. Nietzsche nézőpontja szerint az egyetemek megfelelnek azoknak a vonatkozásoknak, melyek szerint a társadalmi norma által meghatározottan az. emberek gondolkodnak, cselekednek, kifejezik önmagukat. A kör így bezárul: az egyetemek 9