Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Loboczky János: A műalkotás lét-értelme Heidegger művészetfilozófiájában

(dürftige Zeit), az elmenekült istenek és az eljövendő isten kora (die Zeit der entflohenen Götter und des kommenden Gottes). A költő így történelmi kort előlegez. Elszigeteltségében önmagánál marad, ugyanakkor népe képviselőjeként megszerzi az igazságot. A műalkotás lét-értelme Heideggernek ez a viszonylag rövidebb lélegzetű írása azért is olyan fontos, mert azokat a kulcsfogalmakat állítja éles fénybe (a költészet mint igazság, alapítás; a világ és a föld; a lét és a létező; a történeti idő; a nyelv mint beszélgetésben levés), amelyek A műalkotás eredeté

nek is "vezérszavai". Keletkezésük is közel azonos időhöz köthető, hiszen az utóbbi tanulmány 1935-ben és 36-ban megtartott előadások írott változataként jelent meg később.

9 A művészet ontológiai megalapozásának heideggeri elgondolása a dolog és a műalkotás egymástól való elhatárolásából bomlik ki. Az a kiindulás, hogy a műalkotás is dolog, csak dologszerűségén túl valami mást is jelent, bizonyos fokig még azt a fenomenológiai szemléletet sugallja, amely a "tiszta tények" tudományos megismerésének az elsőbbségét vallja. Látni fogjuk, hogy valójában Heidegger meszsze távolodik ettől a felfogástól, kategóriáinak tartalma össze sem mérhető egy neokantiánus tudományelméleti megközelítéssel. A dolog dologlétére való rákérdezés az eredet-probléma megoldásának a kulcsa a művészet világában is. Az eredet itt nem kezdet, hanem a dolog lényegisége: "Az eredet itt azt a valamit jelenti, amitől fogva és ami által a dolog az, ami, és olyan, amilyen. Azt, ahogyan valami az, ami: a dolog lényegének nevezzük. A műalkotás eredetére irányuló kérdés lényegének származására (kiemelés tőlem - L. J.) kérdez."

1

0 A legegyszerűbb értelemben a művész a mű eredete, a mű pedig a művész eredete, hiszen a művész a mű által lesz az, ami. Kettejük kölcsönvonatkozása azonban egy harmadik, a művészet által van. így a műalkotás eredetére irányuló kérdés a művészet lényegére irányuló kérdéssé válik. Heidegger elveti azt a felfogást, hogy a választ a létező műalkotások összehasonlító elemzéséből lehet kiolvasni. A szerkezeti elemzés csak a külső jegyek megragadásához elegendő. Heidegger elemzésében a már említett hermeneutikus kört járhatjuk be, amely elveti azt a lehetőséget, hogy a műalkotás jegyeit összegyűjtsék a "kéznéllevőből" vagy levezessék bizonyos alaptételekből: "A műtől a művészetig vezető legfőbb igyekvés, akárcsak az 85