Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Loboczky János: A műalkotás lét-értelme Heidegger művészetfilozófiájában
ellenkező irányú is: kör; de végül is körben forog minden egyes lépés, melyre kísérletet teszünk." 1 1 Az ebbe a körbe való belépés és ottmaradás azután a gondolkodás "ereje" és "ünnepe". Erre a gondolkodásmódra az jellemző 1 2, hogy a rész értelme mindig csak az egész összefüggés-hálózatából bomlik ki, de az egész sincs eleve adva a rész előtt. Az egésztől visszatérünk a részhez, majd onnan ismét az egészhez. Ez a kör egyre bővülő, amelyben az egész fogalma szélesebb horizontba állítódik, ez pedig tovább árnyalja a részek megértését is. Ez a módszer műalkotások elemzésekor magától értetődően alapvető, Heidegger azonban (többek között Schleiermacher nyomdokain járva) a gondolkodásra mint lét-megértésre univerzálisan kiterjeszti. Visszatérve A műalkotás eredetére, Heidegger kiindulópontja tehát a műalkotás dologszerűsége, egyúttal annak feltárása, mi is egy dolog. Ez utóbbi tisztázása révén válhat világossá mű és dolog lényegi különbsége. A művek a kívülálló szemével dolgok, "természetesen kéznél levők", ahogy Heidegger a művészet tisztelőit provokáló kíméletlenséggel megfogalmazza: "A műveket úgy szállítják, miként a Ruhr-vidékről a szenet és a fatörzseket a Fekete-erdőből. Hölderlin himnuszait a hadjárat során a tarisznyába rakták, éppúgy, miként a tisztítószereket." 1 3 Valójában persze a műalkotás Heidegger számára is egészen más, a mű szimbólum, vagyis a műben az elkészített dologgal valami más is "összevont". A mű ezenkívül felfed valami mást, ennyiben allegória. Ami mármost a dolog heideggeri felfogását illeti, háromféle megközelítéssel találkozhatunk A műalkotás eredetében. Először is a dolog tulajdonságok hordozója, "az, ami körül a tulajdonságok öszszegyűltek". Másodszor az, ami "az érzékekben adott sokféleségének egysége". Végső soron pedig a dolog megformált anyag, s a műalkotás dologszerűségének a megértéséhez éppen ez vezet a legközelebb. Hangsúlyozni kell azt is, hogy Heidegger a dolog fogalmának analízise során az eredeti görög kifejezések értelmezésével lényegében a "létező létének a jelenlét értelmében vett" görög alaptapasztalatáig megy vissza. 1 4 Ezzel együtt arra is rámutat, hogy a görög neveknek a latinra fordítása a későbbiekben a görög tapasztalatnak egy más gondolkodásba való "átfordítását" hozza magával, mégha ezt gyakran nem is vesszük számításba. Ez a mozzanat az egész heideggeri életműben kitüntetett jelentőségű, hiszen számára ezzel az 86
