Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Loboczky János: A műalkotás lét-értelme Heidegger művészetfilozófiájában

lin írásaiból. Ezek az idézetek azt hivatottak kifejezni, hogy a költészet nem pusztán egy sajátos külön világ, hanem a lét közvetlen megnyilvánulása. Ki lehet-e olvasni egyetlen költő műveiből a költészet lényegét? kérdezi Heidegger. A költészet egyetemes jellemzőinek a megfogalmazásához ugyanis a költői műfajok lehető legváltozatosabb formáinak vizsgálatára van szükség. Ebben az értelemben Hölderlin csak egy a sok lehetséges példa közül. Heidegger számára azonban közömbös, jelentőség nélküli ez a "pozitív tudományokra" jellemző módszer. Hölderlin viszont magáról a költészetről énekel, ezért a "költő költője" (der Dichter des Dichters). Az elé a döntés elé állít bennünket, hogy a jövőben egyáltalán komolyan vesszük-e a költészetet. Első megközelítésben a "költés" (Dichten) a "legártatlanabb" foglalkozás, ahogyan Hölderlin írja egyik anyjának szóló levelében. A költészet a játék alakjában jelenik meg, a képzelet világát hozza létre, és ott is marad. Puszta beszéd, hiányzik belőle a cselekvés komolysága. Másfelől viszont éppen a nyelv, (a költészet "anyaga") a "javak legveszélyesebbjeként" jelenik meg Hölderlin egyik töredékében. Hogyan egyeztethető össze ez a kétféle értékelés? A kérdés egy újabb kérdést involvál: Ki az ember? "Az, akinek tanúsítania kell, hogy mi ő."

2 Tanúsítania kell a "fildhöz" való tartozását. Ez a csillámló értelmű kifejezés egyébként A műalkotás eredetének is egyik kulcsszava, szélesebb jelentéskörét majd annak kapcsán fogom megvizsgálni. A nyelv azért adatott az embernek, hogy a történelem lehetséges legyen. "Az ember a nyelv számára jelenlevő hely"

3, fordíthatnánk meg Schleirmacherrel szólva ezt a sajátos szituációt. Heidegger maga is azt emeli ki, hogy a nyelv lényege nem merül ki abban, hogy a megértés eszköze legyen. A nyelv adja annak a lehetőségét, hogy a létező nyitottságában (in mitten der Offenheit von Seiendem) álljunk, a nyelv az emberi lét legmagasabb lehetősége felett rendelkező "esemény".

4 A nyelv egyúttal "veszélyes", mert ő hozza létre a veszély lehetőségét a kinyilvánítás által. A megtévesztésnek, a lét eltévesztésének a lehetőségét (die Möglichkeit des Seinsverlustes) hozza létre. A harmadik hölderlini "vezérszó" heideggeri értelmezése annak a megértéséhez vezet bennünket, hogy miként valósul meg a nyelv. Az ember léte a nyelven alapul, ez viszont beszélgetésben történik: "Seit 82