Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Tóth Balázsné: Etikai világkép és erkölcsi értékek Brandenstein Béla etikájában

ték. Lukács György kifejezésével élve, az erkölcsi érték a "második hatványon" jelentkezik. Brandenstein ezt így írja le: "Ez az akarati megragadás a cselekvés gyakorlati jelentését és jóságértékét egy sajátságos, magát beleélő "utána-akarással" fogja fel és ítéli is akaratilag meg: ennek megnyilvánulásai ... a gyakorlati-akarati racionalitásig kijelentések, hogy "ezt nem tenném", "így kellene nekem is tennem", stb." Az akarati, az értelmi és az érzelmi értékmegragadás együtt lehetővé teszi az abszolút erkölcsi értékeknek, az erkölcsi alanyértékeknek a megvalósítását is. Erény tanában az első erkölcsileg értékes alkat az ártatlanság. Ez nem szerzett, hanem kapott erkölcsi alkat Brandenstein szerint, ami általában velünk születik mint a jóra való természetes irányozottság. Az élet folyamán kialakuló erények rendkívül változatosak, különböző szempontok alapján lehet rendszerbe foglalni, tipizálni. A szerző ún. felépülési rendjük alapján végzi ezt el. Három csoportot jellemez: - fegyelmezési erények, - tiszteleterények, - szereteterények. A fegyelmezési erények a szerzett erények között a legalacsonyabb rendűek. Ide kapcsolható a vágyakat fegyelmező mértékletesség erénye is; az önmérséklet, az indulatok fegyelmezése is; továbbá az engedelmesség erénye. A tiszteleten alapuló erények magasabb rendűek mint a fegyelmezésiek, hiszen a bennük megvalósuló értéket itt nem csupán követik az emberek, hanem belsőleg, érzületileg is elismerik. A tisztelet irányulhat értékes személyekre és közösségeikre, alkotásaikra; magára az értékrendre is, de legmagasabban az abszolút erkölcsi ősérték, Isten tisztelete van. A tiszteleten sokféle erény alapul: szerénység, alázatosság, igazmondás, igazságosság stb. Az erények legfelső fajtája a szereteterények. A szeretet a lélek központi, legteljesebb érzülete, amely betetőzi és egyesíti az akarat és értelem aktivitását. Lehet tárgyakra irányuló szeretet is (pl. a természet szeretete), élőlényekre vonatkozó szeretet (szülői, testvéri, baráti), ajándékozó és önfeláldozó, odaadó szeretet, végül az Isten iránt való szeretet. Az isteneszmét a moralitás, az etikum legmélyebb alapjának tekinti Brandenstein. Szerinte "ebben, az egyetlen legfőbb erkölcsi érték erkölcsileg tökéletes szeretetében válik teljessé a he34