Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Tóth Balázsné: Etikai világkép és erkölcsi értékek Brandenstein Béla etikájában

szerző. A hierarchia csúcsára kerül még a brandensteini értékrangsorban a vallási érték, amely természete szerint szintén abszolút, feltétlen jellegűnek mutatkozó bonyolult alkatú értékegység. A tapasztalásban adott főbb értékek felsorakoztatását, az értékek világának sűrített, de csak néhány jellemző vonással igazolt bemutatását ezzel ki is meríti a jelzett fejezet. Mielőtt részletesebb kifejtésüket elvégezné a szerző, röviden bemutat az etikai elmélkedés folyamában kialakult és ismertté vált felfogásokat. Ezekre az etikai irányokra jellemző tulajdonképpen egy-egy erkölcsi érték kiemelése, legfőbbé tétele. Ilyenek: etikai vitaiizmus, hedonizmus, eudaimonizmus, utilitarizmus, etikai humanizmus, etikai machiavellizmus, rigorizmus stb. Ezek után tartja lehetségesnek Brandenstein az erkölcsi életeszmény megállapítását, mely az emberi élet célját is meghatározza. Kiindul az ember boldogságvágyából, melyhez szorosan kapcsolódik az öröm és élvezet. Ezt nem is lehet kizárni az erkölcsi életeszményből, de nem lehet az élet céljává tenni sem. Az embernek nemesebb feladatai vannak, ilyenek pl. a kulturális életfeladatok, az ember egyéni és társadalmi életét előmozdító hasznossági, technikai és gazdasági javak becsülése, fenntartása, gyarapítása; a hatalom értékének becsülése is, amennyiben az értékes emberi életet szolgálja; továbbá a tudás, a műveltség megszerzése és továbbadása; stb. A szerző szerint mindez még kevés. Rámutat arra, hogy mindezek birtokában sem teljes az egyén, sőt mindezekkel visszaélni is lehet. Ezért az erkölcsi életeszményt meghatározó értékeket még mélyebben kell keresnünk, így jutunk el a lelki életértékekhez, amilyenek az akaraterő, az intelligencia, a képzeleti erő, az érzelmi elevenség. Ezek a szerző szerint drágább értékek a puszta tudásnál, műveltségnél, hatalomnál, s ezek az ember énjének erői és értékei, amelyek ha nem adattak meg, sem magunknak, sem másoknak megszerezni nem tudjuk. E lelkiszellemi tehetségeket ajándékba kapjuk. Vélhető, hogy ezek a sorok a leginkább vitatható megállapításai Brandensteinnek. Ellentmondásban van az általa leírt érték fogalmával, vitatható a hierarchia építkezése, az intelligencia emberi erőnktől független volta, stb. úgy tűnik a kifejtés további soraiban is van ellentmondás, hiszen a továbbiakban az értékek általunk történő megszerzéséről, alakításáról ír: "... énünkben kell legfelső fokon olyan legszorosabban személyünkhöz fűződő, személyiségünk mélyén élő, ennyiben legteljesebben személyes értékeket kialakítanunk, megszereznünk, amelyek egész lelki-szellemi voltunknak, személyiségünknek magvasságot, 31