Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Tóth Balázsné: Etikai világkép és erkölcsi értékek Brandenstein Béla etikájában

teljességet, betöltöttségét adnak."

1

1 Ilyenek a szorosan vett morális értékek, valamint az abszolút értékek, a jóság, az igazság és a szépség, amelyek azzal a kötelezéssel lépnek fel velünk szemben, hogy egész személyiségünkkel, minden magatartásunkkal megvalósítsuk őket. Élnem nem kell minden körülmények között, sőt néha nem szabad - írja a szerző -, de jónak, lelkileg igaznak és szépnek minden körülmények között lennem kell. Az erkölcsi életeszmény magvát tehát az abszolút értékek adják, melyek megvalósítása az énben az erkölcsi személynek mint cselekvő alanynak ad értéket, ami a becsület és boldogság értékeiben válik nyilvánvalóvá. Az ember azonban nem egymagában, hanem közösségben él. így az érték nemcsak önmagára vonatkozik az emberre, hanem a többi emberre, az emberi közösségekre is. Sőt Brandenstein metafizikai alapfelfogásából következően minden érték vonatkozik Istenre is mint őslényre és ősértékre. Az értékrendet tehát mindhárom irányban, az emberi személy, a közösség és Isten irányában fel kell tárni, így lesz teljes az etikának mint szellemi élettannak a tárgya. A könyv VIII. fejezete újra visszatér az értékek általános alakjához, ami bevezetőül szolgál az értékfajták részletesebb vizsgálatához, szélesebb összefüggéseinek bemutatásához. Az értékfajták között különféle csoportokba tartozókat vizsgál. A relatív értékek csoportjában a hasznosság, az egyvéleményűség, a kellemesség megnyilvánulásait, eszközjellegét, alanyhoz kötöttségét; hasonlóságaikat és különbözőségeiket tárja fel. Ezek az értékek lényegében tőlünk függőknek mutatkoznak; egyénenként vagy csoportonként, gyakran esetenként is változnak, tartalmuk ennek megfelelően időbeli. A relatív értékekkel szemben az abszolút értékeket (jóság, igazság, szépség) az jellemzi, hogy érvényességük független a változó emberi egyének és csoportok elismerésétől, ezért egyetemes és időtlen. Minden abszolút érték lényegében végső, azaz önérték, de szolgálhat másodlagosan további értékmegvalósítások eszközéül is. Természetesen igen sok speciális értékfajta van az abszolút és relatív értékek között egyaránt. Sorakozhatnak egymás mellett, hasonló vagy kevésbé eltérő értékfokozatokon; de rendeződhetnek különböző értékmagasságokban is egymás fölött. Az egymásra épülés rendje - bonyolultsága mellett is - alkalmat adhat bizonyos összefüggések feltárására. Ismeretes pl. Nicolai Hartmann törvénye az értékmagasság és értékerő (intenzitás) fordított viszonyáról. Bran32