Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Tóth Balázsné: Etikai világkép és erkölcsi értékek Brandenstein Béla etikájában

Az értékek világának áttekintését az Etika V. fejezetében kezdi el a szerző. Indokoltan állapítja meg, hogy az értékek világának teljes levezetésére vállalkozni nagy merészség lenne, hiszen az ún. ősértékeken vagy alapértékeken belül rengeteg különleges színű értéket fedezhetünk fel. Ezért először az emberi életben felmerülő fontosabb értékek tapasztalati felsorolásával foglalkozik. Először is szembetűnik az életérték, mint fundamentális, alapvető érték, ami ugyan nem abszolút, de a többi érték ráépülni látszik. Az életértékek körébe tartoznak a testi épség, egészség, erő, jól megalkotottság értékei; a testi életértékbe beleszövődnek a lelki-szellemi értékek is; továbbá a fajnemesség és testi szépség értékei is. Brandenstein az életértékek közé sorolja a lélekalkat értékeit is. Ilyen lelki alkatértékek vagy lelki erőértékek az akaraterő, az intelligencia, a fantáziagazdagság, az érzelmi erő, elevenség, gazdagság, általában a velünksziiletett vagy nőtt lelki-szellemi erő, tevékenység és gazdagság értékei. Az életérték tulajdonképpen eszközérték, hasznossági érték. A hasznossági vagy eszközérték köre igen nagy, magában foglal tárgyakat, tevékenységet, emberi személyeket, közösségeket, társadalmi intézményeket stb. Még a hatalom értékét is felsorolja a szerző, noha a hatalom egyúttal szellemi érték is. Az értékek gazdag világát, soszínűségét a szellemi értékek is tükrözik. "A szellemi értékek között találjuk saját lelkiségünk tárgyi szellemkincsét, a tárgyi tudás és műveltség, a képzetek és gondolatok gazdagságának értékeit; valamint a külvilág tárgyainak, a természeti lényeknek és folyamatoknak, az emberi kultúra alkotásainak sokrétű szellemi kifejezést feltáró világát, amely éppen e szellemi kifejezése miatt értékes is számunkra."

1

0 Elemzésében a szerző rámutat, hogy a szellemi értékfajta ugyan össze lehet kapcsolva hasznossági eszközértékkel (műveltség, tudás, kultúra ...), de ebben fel nem oldódik, mert mindenféle szellemiség értékében van valami saját szellemi jelentésében nyugvó értékesség. Ez az értékesség azonban nem eredeti, hanem kölcsönzött, valami értékmérőhöz van kötve, tehát magasabb értékhatározmányoktól függő értékek a szellemi értékek. Itt már az abszolút értékek körébe lépünk. Ilyenek: az igazság, mert nincs semmi más, ami indokolná számunkra az igazság feláldozását, belső lelki megtagadását. Ilyen továbbá a szépség is, egyetemessége, időtlen érvényűsége révén, valamint a morális, a szűkebb értelemben vett erkölcsi érték, az emberszeretet. Értük mindent, de őket semmiért sem áldozhatjuk fel, állapítja meg a jellemzésükkor a 30