Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Tóth Balázsné: Etikai világkép és erkölcsi értékek Brandenstein Béla etikájában

játos erkölcsi érték. Mielőtt azonban az értékek világának vizsgálatára térne rá a szerző, az európai bölcseleti irodalom ismertebb etikai alaptanításait mutatja be, időrendi sorrendben. E tanítások között leginkább az arisztotelészi, a keresztény és a nietzschei etika mutatja legerősebben Brandenstein szerint az általános világnézeti, illetve metafizikai meghatározottságot. Ezek alapján is bizonyosságot nyer a szerző afelől, hogy "szükséges az etikának a valóság megállapított rendjével tudatosan harmonizáló, vagyis metafizikailag megalapozott felépítése".

4 Főleg három metafizikai kérdést emel ki a műben: az önálló szellemi lét, az akarat szabadsága és az abszolút ősvalóság kérdései. Az erre adott válaszok tükrözik Brandenstein világnézeti állásfoglalását, filozófiai szemléletmódját. Az önálló szellemi, lelki valóság kérdésénél a szerző figyelembe veszi a materializmus válaszát, mely az anyagnak, a testnek egyedülvalóságát hirdeti, és hogy az úgynevezett lélek vagy szellemi élet nem más, mint az élő testnek egy speciális, de teljesen attól függő, önállótlan funkciója, működési módja. Ezzel szemben Brandenstein szerint: "Közvetlen tapasztalásom számára csupán énem és ennek külső, szemléleti és belső gondolata, képzeleti, érzelmi, akarati világa hozzáférhető. ... Egész közvetlen tapasztalásom tehát "énszerű", az, amit lelkinek szoktunk nevezni: de - hogy az anyag önmagában, lényegében milyen, arról legalábbis közvetlenül nem tudunk semmit."

5 Brandenstein elfogad egy ősi, változatlan valóságot is. Ez hozza létre a változó valóságot. Erről, mint az etika számára fontos létkérdésről, "A valóság rendje" című fejezetben így ír: "... ez az ok a változó világi valóságot egyszerűen és teljesen önmagától, de nem önmagából, hanem »semmiből«, azaz minden előző valóságalap nélkül hozza létre, vagyis ez az ok szabad, akaró, örök = változhatatlan lény: Isten."

6 A metafizikai kutatás megállapítja tehát, hogy az ember szellemi, szabadakaratú lény, a nagy világmindenségnek tagja, aki létében függ az abszolút létezőtől, Istentől. E metafizikai keretbe, a valóságnak eme legegyetemesebb rendjébe kell harmonikusan beilleszkednie az erkölcsi értékeknek, az erkölcsi érzülettől elfogadott értékrendnek. Brandenstein Etikájának jelentős részét az értékek vizsgálata, az erkölcsi értékek rendjének feltárása, az érték és valóság viszonya alkotja. Ismeretes, hogy az értékelméleti vitákban a filozófusok nagyrésze "két világról" beszél, a valóság világáról és az értékek világáról (pl. 28