Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Koncsos Ferenc: Az értéketikától a személyiségetikáig (Gróf Révai József kísérlete egy etikai álláspont meglapozására)

kell szerkezetéből magyarázhatók meg. A különböző erkölcsökben és etikai rendszerekben van valami közös vonás. Ezért nem azt kell keresnie a morálfilozófiának, ami elválasztja, hanem azt, ami összeköti azokat. A szintézis lehetősége Amint már korábban bemutattuk, az értékfilozófiai etika Révay szerint antinómiába torkollik, amelyre nem lehet megoldást találni. Az értékhez hasonlóan a kell is antinómikus szerkezetű. A dinamikus és sztatikus mozzanat annak belátásához juttat, hogy a kell jelentéséből két egymással ellentétes megállapítás következik. "A kell egyfelől azt jelenti, hogy az ami van: nem elég - hogy az, ami kell nincs ... Másfelől azonban úgy látszik, hogy a kell mértékét éppen a szükségképpeni, abszolút valóság szolgáltatja, hogy a kell a teljesség egyensúlya, hogy az kell, ami van."

2

0 A dialektika nem ad egyetlen és végleges megoldást - a két szélsőség váltakozik: "Tézis és antitézis örökké váltják egymást, a szintézis megnyugvása elmarad."

2

1 A kell jelentését feltáró morálfilozófia is antinómiához jut, apóriához vezet, a szintézis lehetetlen. Ezért írja Révay egyik írásában, hogy "ha van egyáltalán szintézis, az úgy látszik más úton keresendő". A várt szintézis lehetősége abban az új filozófiai, etikai gondolkodásmódban kereshető, melynek forrása Révaynál Nietzsche bölcselete, amely nem egy "magányos különc extravaganciája", hanem olyan fölfogás, amely más filozófusokat is foglalkoztatott. Révay filozófusok sorát említi meg, akiknek filozófiáját Nietzschéhez hasonlóan tragikus hangulat jellemzi. Ehhez az áramlathoz sorolja Schopenhauer, Feuerbach, Kierkegaard, Bergson, Klages és a modern egzisztencializmus képviselőjének, Heideggernek a filozófiáját. Az kétségtelen, hogy a fenti filozófusok bölcseletében lényegi különbségek vannak, de közös vonás bennük az, hogy mindegyik a személlyel, az emberrel, a lélekkel, az egzisztenciával foglalkozik, és valamennyit diszharmónia jellemez. Az új filozófia, a személyiségfúozófia (Révay személyfilozófiának nevezi) forrását - Nietzsche filozófiáját több írásában is elemzi. Nietzsche értelmezése körül filozófiai viták zajlottak. Gondolkodásmódjában sokan csak a negatív álláspontot, a hagyományos erkölcs tagadását fedezik fel. Filozófiáját destruktívnak, értékrombolónak, elbizonytalanítónak tartják, és főleg azok lépnek fel ellene, akik a 19