Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Dunkel Norbert: A műalkotás közönsége - avagy a befogadás ontológiája

Maga az esztétika által takart műalkotás őrzi a filozófia, azaz a filozofálás eredeti attitűdjét, nevezetesen, hogy általa mássá legyen életünk. Az esztétika így nem csupán művészetfilozófia, sőt nem a szép tana. A bölcsesség tevése nem egyenlő egy episztémé gyakorlásával. A filozófia a művészethez hasonlóan az egész jegyében, az emberért jött létre, sokkal inkább, mint bármely szaktudomány. A filozófia nem egyszerűen csak tudomány. Szintetizáló vonása tette őt királyi tudománnyá. Jóllehet, ma már épp úgy szaktudománynak tűnik, akár a kémia, biológia. A posztmodern filozófia azonban kitörni kíván a dezantropomorf, szűk körű területről. Akárcsak a filozófiából származó esztétika, ami nem szaktudomány, hanem közvetítési kísérlet. A tudományszerű közvetítés kísérlete. Jelen dolgozat koncepciója szerint a fűziszből kiszakadt s létfeledésben élő ember köldökzsinóija minden tudatforma. A művészet (vallás, tudomány) a létfeledés tünete (gyógyszere, kárpótlása), az esztétika a művészet létfeledésének tünete. Az esztétika tárgyait illetően, történetileg hol az aisztheszisszel (érzékelés), hol az aiszthetónnal (a befogadó), hol az aiszthenómenével (ítéléssel, pl. Kantnál: a forma mint szubjektív tett + mint az észlelt tárgyhoz járuló értelem, de vö.: shakti, hokmacha, lógosz), hol a széppel sokáig mint központi kategóriával (kallosz), hol annak etikai vetületével, a jóval (ágáthotész) foglalkozik, hol gnoszeológiai, hol ontológiai szemszögből exponálva önnön tárgyát. Az esztétikum kezdőpontját talán arra az időre tehetjük, amikor az emberi percepcióban adott fizikai viszonyok esztétikai minősítést kaptak, s a jelentés-jelentőség változás során már nem csupán, s nem is priméren fizikai viszonyok voltak, hanem esztétikaiak. Például a trombita sokáig csak a felhangsort tudja játszani, ami egy cső természetes akusztikai lehetőségét jelenti, idegen hangok sokáig nem szólaltathatók meg rajta, s mindig az istenihez, a fenségeshez tartozik, később a világi hatalom, a király zenei jelvénye lesz. Ugyanígy az üstdob is, mint hangszer, s a hozzá kapcsolódó daktylus ritmus, hiszen amíg a király megérkezik, az őt (be)jelentő jelvényeknek láthatónak-hallhatónak kell lenniük. Ráadásul a király csak lassan, kimérten, mintegy más idősíkon, s más térfelhasználással mozoghat (lassú, túlpontozott nyújtott ritmus - ami kezdetben az üstdob, a francia nyitányban már majd minden hangszerhez tartozik. Vagyis az arany nem csak ritka s drága fém, de a Nap szimbóluma is, a lehetőségeké, az egyé, a legfőbbé, az 559 millimikron hosszú fény nem egyszerűen sárga szín, 103