Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Dunkel Norbert: A műalkotás közönsége - avagy a befogadás ontológiája

de a kénnek a színe, arai egyben hőfok, állag, vegyiilési hajlam, karakter is, hiszen a kén nem csupán kén... (vö.: az alkímiai allegorikus nyelvével). A vörös szín nagy energiájú, mindennemű szenvedélyhez asszociálódik; jelent vért, szerelmet, de vörösbe öltöztették a mártírhalált halókat, áldozatokat, míg a bíbor a hatalom, a lila a szexust megtagadó vallási hatalom színe (vö.: bíborvörös, püspöklila). Megkezdődik tehát az esztétikai kontextus kiépítése, a művészeti nyelvjáték megjelenése, azaz maga az esztétikai nyelvképzés és nyelvhasználat. Az esztétikai univerzálék (= mindenki ugyanazt érti rajta egy adott kultúrkörben, országban, sőt adott földrajzi egységben) megmutatják nekünk, hogy a művészet ősi szimbólumhasználat talaján indul virágzásnak. Magában a művészetben nincs fejlődés, ezért mondjuk, hogy a művészet olyan, mint a mitológia, avagy egyenesen mitologikus: kultúrközeg, magatartás, viszonyulás, azaz életforma, nyelvhasználat. A művészet az emberitől elszakadni nem tudó s épp ezért az (ilyen jellegű, tehát az embertől, az ember felé mutató) alaptémák végtelen variálása. Az észlelési mező végtelenjét az ember határolja be; az érzékiben, de egyszersmind létében is partikuláris ember. Önmagát, mint kitüntetett pontot tételezi. Azaz mindig emberi aspektusból lát, mindent magára vonatkoztat. Az antropocentrizmus az egyik legalapvetőbb, s egyben legállandóbb tulajdonság ezért a művészetre jellemző vonások között. A tudomány az ember tudománya, ennyiben kiindulópontjában a tudomány is antropocentrikus. Azonban a tudomány nem antropocentrikus világot teremt, miként azt a művészet teszi, hanem egyfajta világot vél feltárni. A tudomány tévedéseiben, a tudomány felhasználásával kapcsolatosan, s a tudomány eredeti célját illetően antropocentrikus. És eredeti célját illetően is, tehát az emberért útra kell kelni... A tudomány töredékes, nem tud az egész emberért harcba szállni. A sebész csak a vakbélért, a vegyész mosóporomért, az agronómus csak uborkámért tud síkraszállni, ami nem kis feladat, mindemellett azonban a tudomány töredékes marad. Mindmáig csak a művészet tudja a teljes embert megszólítani. Nemcsak a festő, a mikroszkópba tekintő szem is az ember szeme. Természetesen a szem nem láthat úgy, mint a mikroszkóp, s a szem emberi szemként láthat csak, ráadásul szociokulturális meghatározottságban. Látásunk falba ütközik, önnön tapasztalásunk határa104