Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hársing László: Hit és racionalitás

HÁRSING LÁSZLÓ HIT ÉS RACIONALITÁS ABSTRACT: (Glaube und Rationalität) Diese Studie beleuchtet zuerst die Mehrfaitigkeit des Wortes Glaube. Zunächst versucht sie das Verhältnis zwischen Glaube und Wissen eindeutig zu machen. Sie bringt Argumenten zu dem Lehrsatz, daß das Wissen maximal grundierter Glaube ist. Sie stellt die Haupteigenscheften des natürlichen Glaubes dar: das Vertrauen, Ehrfrucht, Ansehen, Gewissheit. Der natürliche Glaube enthält immer einige transzendente Momente, weil die Realität Offenheit annimmt, eine Offenheit zum anderen. Ein wichtiger Begleiter der Offenheit ist die Hoffnung der Entdeckungs und Aufnehmung des Geheimnisses. Wenn dieses Geheimnis überrational ist, und wir davon uns Kentnisse durch bloß Offenbarung verschaffen können, zu deren Wahrheit die Unfehlbarkeit und Walirsagen der Gottheit die Sicherung ist, dann sprechen wir selbstverständlich über Glaube. Die Studie endet sich mit der Untersuchung der Verhältnissen zwischen moralen, philosophischen und rationalen Glauben. 1. A "hit" szó többértelműsége. A hit és a tudás kapcsolata IIa a "hit" szó jelentéseit egyetlen olyan fogalom alá szeretnénk sorolni, amely úgynevezett nem-fogalomként számításba jöhet, akkor keresve sein találunk megfelelőbbet, mint az "állásfoglalás"-!. Állásfoglalás már a puszta benyomás is, amely valamiképpen még innen van az egyértelmű igenlésen, inéginkább a sejtés, amely a meggyőződés felé tett lépés. Állásfoglalás a babona is, mint az elfogadott hitelvekkel összeférhetetlen, de egyesek által mégis vallott meggyőződés. Vannak emberek, akik hiszékenyek, inert könnyelműen hagyatkoznak mások tekintélyére, mások ellenben kritikai szemléletűek, és a kételyt tartják az ésszerű állásfoglalás első lépésének, sőt gyakran odáig mennek el, hogy csak biztosnak vélt ismereteket (tudást) hajlandók elfogadni. E távolról sem teljes felsorolásból kitűnik, hogy vannak a hitnek olyan formái, amelyekben a szubjektív elem a túlsúlyos, de a hit számos alakzatában kifejeződik az objektivitás igénye is, hiszen a hit olyan állásfoglalás, amellyel azt nyilvánítjuk ki, hogy valamit igaznak tartunk, lgazságszükségletünk kielégítése azonban valamiféle megalapozottságot sürget. Hihetünk másoknak és bízhatunk önmagunkban. A 5