Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. British and American Philologycal Studies (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kádár Judit Ágnes: Egy XVIL századi magyar-angol kapcsolat nyomában. (Diószegi Bónis Mátyás és Richard Younge)

91 III. Richard. Younge és műve Teljes neve Richard Younge of Roxwell, felvett írói neve pedig Junius Florilegus (Anglus) volt. A kálvinista traktátusíró a legjobb angol puritán egyházi szónokokat hallgatta Moorgateben. Munkáiban arról a nézetéről vált híressé, miszerint a földi világ az istenfélők pokla, míg a túlvilág lesz a mennyország számukra. Szorosabban véve az olyan bűnökről beszél, mint a részegség, a szitkozódás és kapzsiság. Könyveit angol és amerikai terjesztőkre bízta, később (1671 után) pedig pár-pennys könyveket is kiadott e művek színvonalának csökkentésével.-^ A British Museumban przött harminc traktátusa és más műve közt szerepel a Diószegiével azonos tárgyú írása, az 1655-ben (tehát hat évvel Diószegi műve után!) kiadott: The Blemish of Government.... Itt található az az írása is, melyet módom volt részletesen is megvizsgálni. Ennek eredeti címe: "A Hopeful Way to Cure that Horrid Sinne of Swearing - or an helpe to save Swearers, if Willing to be saved: being an Offer or Message from Him, whom they so Daringly and Andariously provoke (London Jan.7.1644.)"^. Formailag két szereplő dialógusára tagolta Younge az egyébként összefüggő teológiai eszmefuttatást. A káromkodó személlyel szemben az úgynevezett hírnök, vagyis a tudós áll, aki minden erejét latba vetve igyekszik meggyőzni a bűnöst vétke mértékéről, a bűnbocsánat elnyerésének lehetőségéről, a fenyegető kárhozatról, és inti őt a helyes útra való megtérésre. A két szerep végletesen leegyszerűsítetten a célt szolgálja. Ennek alapján a káromló rövid kérdéseket intéz a hírnökhöz, aki viszont a barokkos eloquentia minden fogásával ékes hosszú körmondatos példabeszédekben válaszol. A káromkodó szerepe így pusztán formai, mintha csak a hírnök beszédének témamegjelölő címei lennének. Példaként idézek egy részletet: Swearer: "Did I sweare or course? Messenger

: Very of ten (...). Swearer: Alasse though I did sweare yet I though no harme? Messenger: (...) Besides, how frequently doest thow polute and prophaine Gods name and thy Saviours? Swearer: Surely, if 1 did sweare, it was but faith and troth, by our Lady, the masse, the roode, the light, this bread, by the Crosse of the silver, or the like, which is no great matte I hope, so long as I sweare not by God nor by my Saviour. Messenger: Thats your grosse ignorance of the Scriptures (...)." (Younge im. 2.1.) Ilyenkor azután a hírnök válaszába logikusan felépített költői kérdéseket iktat, mint például: "Does your Horse, the dice, the raine, or any other creature displease you?"