Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Kárász Imre: Adatok a Cornus sanguinea L. gyökérzetének fiziognómiai struk-túrájához

ADATOK A CORNUS SAN(ÍUINEA L. GYÖKÉRZETÉNEK FIZIO(íNf)MIAI struktúrájához* KÁRÁSZ IMRE Az utóbbi évtizedekben — különösen az ún. |:>roject-kutatások beindulása óta — a kutatók minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a növények talajbani részeinek tanulmányozására is. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a gyökérzet morfológiájáról, talajbani elhelyezkedéséről, elágazási sajátságairól, növekedésének törvényszerűségeiről, stb. ismereteink rendkívül hiányosak, pedig ezek az információk nélkülözhetetlenek a vegetáció produktivitásának, víz-, ásványianyag- és energiaforgalmának sokoldalú megközelítéséhez. A gyökérkutatások nemzetközi eredményeiről számos közlemény jelent meg (1. Böhm 1979 könyvében közölt részletes irodalom jegyzéket). Közülük kiemelendők az IBP szimpóziumok (Leningrád 1968, Potsdam 1971) előadásait összefoglaló kiadványok, amelyek jó áttekintést nyújtanak a rhizológia problémáiról és eredményeiről. Magyarországon a természetes vegetáció gyökérzetének vizsgálatával kevesen foglalkoztak. Rétek és legelők néhány növényfajának gyökkérrendszeréről Koltay (1958), növényállományainak gyökérzetéről pedig pl. Máthé — Koltay — Précsényi (1954), Précsényi (1969, 1975), Simon — Batanouny (1971) közölt értékes adatokat. Fák gyökérzetének teljes vagy részleges kibontására elsősorban az erdészeti termőhely feltárások alkalmával került sor (pl. Magyar 1929, Tóth 1954, 1956, 1958, Bencze 1955, Vlaszati 1955, Szőnyi 1956, Gál 1957). Az akác gyökérzetével Keresztesi (1968), az ártéri fafajokéval Simon (1957), a bükkével Majer (1958, 1961) foglalkozott. Magyar (1933) a különböző talajú területek erdőtelepítési lehetőségeivel kapcsolatosan facsemeték gyökérrendszerét vizsgálta. A cserjék gyökérzetének intenzív kutatása hazánkban a „Síkfőkút Project" környezetbiológiai kutatóprogram részeként 1979-ben kezdődött. Az azt megelőző időből mindössze Faragó (1961) tanulmánya foglalkozik homoki cserjék gyökérzetének elemzésével. A síkfőkúti erdő cserjefajai közül előző dolgozatainkban a Cornus mas (Kárász— Juhar 1982) és az Acer campestre (Kárász 1984) gyökérrendszerét mutattuk be. Jelen tanulmányban a Cornus sanguinea földbeli részeire vonatkozó vizsgálatok eredményeit foglaltuk össze. A terepmunkában tevékenyen részt vett Csépányi Csilla, Juhász Judit és Sarkadi Péter, kiknek ez úton is köszönetet mondunk. * Síkfőkút Project. No. 88. 47* 739