Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Király Gyula: Szabadidős nevelés, tanárjelöltek

tudományszakkal párosodik a közművelődés- szak. A képzés tanterve meglehetősen intenzív, feszített, és még ma is keresi saját profilját, tartalmát. Nem beszélve arról, hogy jegyzetek, tankönyvek is hiányzanak még. Hadd illusztráljam a Tantervben előírt tantárgyakat (6): Művelődés- és népműveléstörténet; Művelődéselmélet, Művelődéspolitika, Művelődésszociológia; Esztétika; Kommunikációelmélet; A természettudományok főbb kérdései; a közművelődés pszichológiai-pedagógiai alapjai; Módszertan; Vezetéselmélet; A közművelődés intézményrendszere; Kötelezően választható kollégium (honismeret, múzeumi közművelődés, rendezői speciálkollégium; néprajz speciálkollégium ; Ifjúsági klubvezetői speciálkollégium, közművelődés a munkások körében). Érdemes észrevenni, hogy a közművelődési szakképzés új színt hozott a pedagógusképzésbe. A figyelmet magára vonta, s a közvélemény — hallgatói és tantestületi egyaránt - érdeklődéssel figyeli ez újabb nevelői „modell" képviselőit, s hol újszerű és szép teljesítményeiket ismerik el, hol éppen stílusukat bírálja. Észrevehetően keveredik ugyan személyiségükben a „hagyományos" (a kialakult, „beállt", „megszokott") iskolai, a gyermekvilág mentalitásához igazodó, s emiatt szabályozottabbnak tűnő tanári (tanárjelölti) szemlélet az általános iskolán túli, a nem iskolai szabályokban gondolkodó, s a kamaszvilág szertelenségét is magában tudó — olykor követő — gondolkodás- és viselkedésmód. Érthető, ha megítélésünk a közvéleményben sokszínűbb és bonyolultabb, mint „általában" „a" pedagógusjelölteké. Gyakrabban hoznak felszínre „maibb", élesebb vitatémákat, amelyekben való részvétel, vagy éppen az eligazodás kritikusabb feladatot jelent hallgatóknak, oktatóknak egyaránt. Egyrészt teljesen új, hagyomány nélküli tananyaguk hevenységéből — és talán bizonyos eklekticizmusából is — fakad a szinte ösztönszerű „igazságkeresés", másrészt döntő százalékban a legmaibb világnézeti, erkölcsi, esztétikai „ismeretanyagot" „tanulják", olyanokat, amelyek elméletileg nem is mindig és eléggé tisztázottak. Gondoljunk a filmektartalmiés stílusirányzataira, azok sokféle társadalomszemléletére, ábrázolására, emberi viselkedésmódok bemutatására, majd azok megvitatására, stb. — Azt még nem lehet nyomonkövetni, hogy pályáralépésük során vagy kezdetén a népművelői „modell" valami fényképezése nyomán eleve felvett gondolkodásés viselkedésmódot igyekeznek képviselni, hogy létezik-e ilyen, s milyen a tartalma? A leírtak mindössze csupán benyomások, amelyeket előbb-utóbb vizsgálni szükséges — éppen a közművelődés fejlesztése érdekében. Tanterven kívüli lehetőségek a hallgatók szabadidős lel készítésére A közművelődés gyűjtőfogalmába sorolom az összes órán kívüli tevékenységet, noha jórészük például „tudományos munka" címen szerepel: a tudományos konferenciákat, a tudományos diákköri rendezvényeket, stb. Az énekkarok, zene- és táncegyüttesek, egyéb művészeti, tudományos és technikai alkotó csoportok, képzőművészeti rendezvények együtt alkotnak intézményeinkben olyan komplex közművelődési programot, amely egyrészt a hallgatók általános műveltségét gyarapítja, másrészt ismereteket, ötlete453