Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Király Gyula: Szabadidős nevelés, tanárjelöltek

Több annál: politikai szervezet, de az idő, a szabad idő súllyal szerepel műkö­désében. Az Úttörőszövetség Országos Tanácsa állásfoglalása nyomán a gyer­mekek szórakozása, szabadidős műfajai; s az iskolai kulturális rendezvények­től, a lakóterületi úttörőprogramon át a közművelődési intézményekkel való együttműködésig igen sok gondolatkör dolgozza fel — a mindegyik adott összefüggéseiben — a gyermekek szabadidős tevékenységének lehetőségeit, formáit. (9) A nyári táborokban, az évközi úttörőgyakorlatokon a tevékenységek többsége művelődési, szabadidős jellegű. A hallgatók zömmel szakkört, vagy egyéb „kört" vezetnek, rendezvények forgatókönyveit készítik, közre­működnek a lebonyolításában. Minden hallgató résztvesz főiskolai évei során Oktatástechnológiai kép­zésben. A magnó, rádió, televízió, vetítőgép, írásvetítő, diavetítő stb. szer­kezeti elveivel és használatával ismerkednek meg a hallgatók, sőt az oktatás programozásával is. Nem szükséges részletezni, hogy az ifjúság szabadidős tevékenységében milyen szerepet kapnak ezek az eszközök, s azt sem, hogy ezek ismeretével, használatával, használatuk motiválásával milyen hatéko­nyan lehet az ifjúság szabadidős programját befolyásolni. Jóllehet, e tárgy ismeretanyagában sok a műszaki jellegű alapismeret, aminek megtanulása kétségtelenül az alkotó pedagógiai használatuk isme­reteinekelsajátításától von el időt. Az illetékes tanszékek érzik is ezt. Viszont a technikai eszközök működésének és működtetésének legalább elvi szinten való ismerete éppen célszerű alkalmazásuk, továbbá balesetvédelmi, vagyon­védelmi és sok egyéb szempontból elengedhetetlen. Arról az ellentmondásról senki sem tehet, hogy általános—és középiskolás diákifjúságunk megszokott, mindennapos használati eszköze a televízió, a magnetofon, lemezjátszó, és az azokkal kapcsolatos technikai alapismereteket mégis a főiskolán kell pótolni. . . Sajátos lehetőségeket nyújtanak a képzés folyamán a különböző gyakor­latok. Csak a jellegzetesebbekből emelem ki az egyhónapos nevelési gyakorlatot. Ennek folyamán lehetőleg vidéki iskolában a tanítás mellett igyekeznek a hallgatók minden olyan tevékenységbe bekapcsolódni a településen, amelyek egy pedagógus életében lehetséges. Résztvállalni az úttörő- és KlSZ-munká­ban, találkozni a szülőkkel, betekintést nyerni vagy éppen valamilyen felada­tot ellátni a község közművelődésében. Sőt önkéntes jelleggel olyan szünidei gyakorlat is van a hallgatók szá­mára, amely egyértelműen közművelődési jellegű. Erre a Népművelési Intézet adja az inspirációt (38). Jeleznem kell azt is, hogy a hallgatók szakdolgozatainak témái között immár szép számmal találunk olyanokat, amelyek a közművelődéssel, annak egy-egy ágával, részkérdésével foglalkoznak, sőt konkrétan szabadidős tevé­kenységekkel is. Az ifjúsági mozgalom témái között szintén magas azon témák száma, amelyek a mozgalom keretei között tűzik elemzésre épp a szabadidős tevékenységek kérdéseit. (10) A tanterv-szerű felkészítés legtöményebb formájának kell tartanunk a mintegy bő fél évtizede bevezetett népművelő szakos képzést. (14) Itt nem rész­letezhető társadalmi, művelődési- és iskolapolitikai meggondolások folytán ugyan „félszakos" népművelőképzésnek kell tekintenünk, hiszen egyéb tanári 452

Next

/
Thumbnails
Contents