Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Király Gyula: Szabadidős nevelés, tanárjelöltek

Több annál: politikai szervezet, de az idő, a szabad idő súllyal szerepel működésében. Az Úttörőszövetség Országos Tanácsa állásfoglalása nyomán a gyermekek szórakozása, szabadidős műfajai; s az iskolai kulturális rendezvényektől, a lakóterületi úttörőprogramon át a közművelődési intézményekkel való együttműködésig igen sok gondolatkör dolgozza fel — a mindegyik adott összefüggéseiben — a gyermekek szabadidős tevékenységének lehetőségeit, formáit. (9) A nyári táborokban, az évközi úttörőgyakorlatokon a tevékenységek többsége művelődési, szabadidős jellegű. A hallgatók zömmel szakkört, vagy egyéb „kört" vezetnek, rendezvények forgatókönyveit készítik, közreműködnek a lebonyolításában. Minden hallgató résztvesz főiskolai évei során Oktatástechnológiai képzésben. A magnó, rádió, televízió, vetítőgép, írásvetítő, diavetítő stb. szerkezeti elveivel és használatával ismerkednek meg a hallgatók, sőt az oktatás programozásával is. Nem szükséges részletezni, hogy az ifjúság szabadidős tevékenységében milyen szerepet kapnak ezek az eszközök, s azt sem, hogy ezek ismeretével, használatával, használatuk motiválásával milyen hatékonyan lehet az ifjúság szabadidős programját befolyásolni. Jóllehet, e tárgy ismeretanyagában sok a műszaki jellegű alapismeret, aminek megtanulása kétségtelenül az alkotó pedagógiai használatuk ismereteinekelsajátításától von el időt. Az illetékes tanszékek érzik is ezt. Viszont a technikai eszközök működésének és működtetésének legalább elvi szinten való ismerete éppen célszerű alkalmazásuk, továbbá balesetvédelmi, vagyonvédelmi és sok egyéb szempontból elengedhetetlen. Arról az ellentmondásról senki sem tehet, hogy általános—és középiskolás diákifjúságunk megszokott, mindennapos használati eszköze a televízió, a magnetofon, lemezjátszó, és az azokkal kapcsolatos technikai alapismereteket mégis a főiskolán kell pótolni. . . Sajátos lehetőségeket nyújtanak a képzés folyamán a különböző gyakorlatok. Csak a jellegzetesebbekből emelem ki az egyhónapos nevelési gyakorlatot. Ennek folyamán lehetőleg vidéki iskolában a tanítás mellett igyekeznek a hallgatók minden olyan tevékenységbe bekapcsolódni a településen, amelyek egy pedagógus életében lehetséges. Résztvállalni az úttörő- és KlSZ-munkában, találkozni a szülőkkel, betekintést nyerni vagy éppen valamilyen feladatot ellátni a község közművelődésében. Sőt önkéntes jelleggel olyan szünidei gyakorlat is van a hallgatók számára, amely egyértelműen közművelődési jellegű. Erre a Népművelési Intézet adja az inspirációt (38). Jeleznem kell azt is, hogy a hallgatók szakdolgozatainak témái között immár szép számmal találunk olyanokat, amelyek a közművelődéssel, annak egy-egy ágával, részkérdésével foglalkoznak, sőt konkrétan szabadidős tevékenységekkel is. Az ifjúsági mozgalom témái között szintén magas azon témák száma, amelyek a mozgalom keretei között tűzik elemzésre épp a szabadidős tevékenységek kérdéseit. (10) A tanterv-szerű felkészítés legtöményebb formájának kell tartanunk a mintegy bő fél évtizede bevezetett népművelő szakos képzést. (14) Itt nem részletezhető társadalmi, művelődési- és iskolapolitikai meggondolások folytán ugyan „félszakos" népművelőképzésnek kell tekintenünk, hiszen egyéb tanári 452