Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bertha Csilla: A mitikus-költői dráma két változata: W. B. Yeats és Tamási Áron játékai

alakjában tör ellenük, s csak a csoda menekíti meg őket. Az alapellentét ilyen formában történő megszemélyesítése: fiatalok, szépek, okosak, tiszták, vidámak — Öregek, csúnyák, buták, gonoszak, elmaradottak — fölidézi Yeats fiatalabb ír kortársa, O'Casey népi-szürrealista bohózatát is, a Kukuriku ifiúr címűt. A csoda ott is az élet része, de Tamásinál és Yeatsnél még szervesebb módon fonódik össze a valósággal. Ez mitikus szemléletükből, az ősi világkép magukévá tételéből fakad. „A primitív gondolkodás számára a valóság átváltoztatott (valódi arca nem látható), számunkra olyan, ahogyan van (átváltoztatás nélküli) ... A primitív gondolkodás nem sekélyebb, hanem más... A misztikus tulajdonság nem járulékos elem a tárgyakon (nem „hozzágondoljuk" azt), hanem a tárggyal azonos elem. . . . Amit mi csodának nevezünk, az számukra közönséges dolog: a természetfeletti is a természet része. (Tapasztalataik ilyen módon sokrétűbbek a miénknél.)"

1

7 Az Énekes madár szimbolikus cselekménye jellegzetesen népmesei fölépítésű: „A három felvonás, mint a mesében annyiszor, ugyanannak a történetnek a megismétlése három erősbödő fokon."

1

8 Ebből a darabból is, mint az egyetlen tragédia, az Ősvigasztalás után mindegyikből a néplélek lényege, a veszélyen, bánaton is fölülemelkedni képes bizakodás, az élet, a jóság, a tisztaság legyőzhetetlenségébe vetett hit is kisugárzik. Ez az életbentartó hit abból az őstudásból fakad, hogy minden kiegyenlítődik az élet mitikus rendjében, körforgásában, folytonosságában. A szereplők egymáshoz való viszonya, küzdelme is ebbe a rendbe illeszkedik; „időtlen, mitikus allegória, öröktől fogva örökké tart."

1

9 Ezt a jelentésszintet mesei fordulatok, szimbolikus és rítusszerű cselekménymozzanatok s a mindent átszövő költőiség közvetíti. Korai darabjaiban ez még kevésbé nyilvánvaló, de már a nó játékokat megelőzőekben, magukban a nó játékokban s a kései drámákban legfőbb szervezőerő. Pl. a The Green Helmet szerkezete, cselekménye teljesen rituális: a részeiben is a hármasságra épült szerkezetben az egyénítettség nélküli Cuchulain a Hős őstípusát jeleníti meg. „Az egyes epizódokat, amelyek Cuchulain hősi nagyságát és spontaneitását mint az emberi magatartás egyetemes modelljét mutatják, a vállalkozás, a halál és megújulás mitikus rendje fogja össze."

2

0 Vagy nevezhetnénk így is: a sors kihívása, megsemmisülés (áldozat), fölmagasztaltatás. A nó játékok japán modellje s Yeats europaizált változata is rituális—liturgikus fölépítésű, a modern nyugati gondolkodás kauzalitása teljesen hiányzik belőlük. A japán modell a színjátszás ősi állapotát őrzi, a sinto rítusok táncaiból ered, majd a középkori katonai arisztokrácia zenéje és táncai módosították, később a buddhizmus, főként a Zen-Buddhizmus kölcsönzött filozófiai szemléletet és erkölcsi célt neki: a személyiség építésének célját. Ebben a kozmikus, organikus szemléletű költői és filozofikus drámában a teljes ember fejeződik ki, az ember szellemi élményei, egyetemes érzései játszódnak le szimbolikusan és rituálisan. Yeats úgy europaizálta ezt a modellt, hogy — megtartva szimbolikus, rituális keretét — több feszültséggel, sajátos ír hősökkel és érzésekkel, vágyakkal töltötte meg őket. A későbbi drámák némelyikében (pl. A Full Moon in March címűben) a felszíni realizmustól még teljesebben megfosztotta a cselekményt, s maradt a lecsupaszított mitikusrituális szituáció (az említett drámában férfi és nő, égi és földi, szellemi és 398