Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bertha Csilla: A mitikus-költői dráma két változata: W. B. Yeats és Tamási Áron játékai

fizikai rituális egyesülése, amely a természet megújulását, az új természetitörténelmi ciklus kezdetét jelenti). Tamási érzékletesebben a valóságba ágyazott játékaiban, reálisabb közegben jelenítette meg az elvont tartalmakat. De mindketten — paraszti milliőben vagy mesebeli környezetben — olyaii általános, mégis a 20. században különösen sokakat foglalkoztató problémákat is mutattak, színpadra vittek, mint a lélek integritásának, a tisztaságnak, az erénynek vagy a művészi elhivatottságnak a győzelme, a kettéváló és önazonosuló személyiség, a test és a lélek, a földi és égi szerelem egységének, az emberi teljességnek a keresése és megtalálása. A The Countess Cathleen-ben megjelenő lélekvásárlás motívuma Tamási Tündöklő Jeromosának a témája. De míg Yeatsnél a lelkük eladására kényszerülő parasztokat a legendás grófnő menti meg, az ördög befolyása alá kerülő székelyeket a közülük való, de becsületességével, tisztaságával kiemelkedő népi hős vezeti az igaz útra. S míg Katalin lelkét az isteni kegyelem a mennybe viszi, a Tamási hős jutalma népe öntudatra ébredése, megszabadulása a gonosztól s a Sátán elűzése. A töretlen hitű és akaratú népi hős tehát ugyanúgy mitikus népszabadítóvá magasodik, mint Yeats legendabeli hősnője. Kocsis Rózsa a darab parabola-jellegét emeli ki: Tamási „a Tündöklő Jeromos példázatával népének történelmileg is aktuális, egyben általános érvényű tanítással szolgált."

2

1 A becsület megtartása, a lélek fölülkerekedése az anyagias érdekeken s a demagóg népáruló leleplezése örök erkölcsi és művészi probléma is, de a 30-as évek Magyarországán időszerű is volt. A példázat hasonló lehetőségeivel élt Yeats is, többek között a The King's Threshold (,A király küszöbe') című darabjában. Hatalom és művész szembenállásának örök kérdését ősi ír szokást, meseszerű szituációt megelevenítő formában vizsgálja, de úgy, hogy a korában nagyon valóságos problémára is reflektál. Neki magának is sok vitája volt a művészetet, a minőségi szempontokat a politikai propaganda céljainak alárendelő, „kiszolgáló művészetet" elfogadó elvakult nacionalistákkal.

2

2 A drámában a király küszöbén éhező költő a művészet szuvérénitását, a múló földi hatalom fölötti örök szellemi hatalmát, ősi jogainak korlátozása, emberi-társadalmi fontosságának el nem ismerése elleni tiltakozásként vállalja a halált, arat erkölcsi győzelmet, s mutat példát utódainak. Mint a Tündöklő Jeromosban, Yeastnél is — nála ritkán előforduló módon — föltűnik a két pólus között a társadalom rétegződése, a hierarchia különböző fokain állók magatartás-formái. Komédiával és iróniával, de a Tamásiénál kevésbé plasztikusan megrajzolt figurák ezek. A művészet tisztaságáról, szépségéről, a társadalom kívánalmaihoz való alkalmazkodás lélek- és művészet-pusztító voltáról vall Tamási a Hullámzó vőlegényben, szintén példázatszerűen. Az örök, általános témát itt is a székely falu reálisan fölvázolt atmoszférájába, a népélet mindennapjaiba ágyazta, s a főhősnek pszichológiai dimenziót is adott. Jellegzetes, ahogyan a két író ugyanazt a kérdést kezeli. A teljesség elérése mindkettőjüknél alapvető emberi vágy, s az égi és a földi egyesülése révén közelíthető meg. De Yeats filozófiája szerint az ember csak halála után, vagy életében csak egy pillanatra érintheti a szellemi tartományt, s ez a megvilágosodás, a tökéletesség állapotának megpillantása teszi — vagy teheti — 399