Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bertha Csilla: A mitikus-költői dráma két változata: W. B. Yeats és Tamási Áron játékai

ezzel a motívummal, ha csak röviden fölvillantva is, belső élettel is gazdagította az egyébként mitikus funkciójának — népe szabadítása — megfelelően megalkotott archetipikus hősnőt. A funkciója szerint szintén népszabadító, a népet az igazság, az ősi hit, a tiszta erkölcsiség útján vezető Csórja testvérek az Ósvigasztalásh&n is inkább „költői képmások", szimbolikus alakok. A „Jó", amit megtestesítenek, itt azonos a nép ősi származásának, folytonosságának tudatával, s azzal együtt az ősi, pogány hittel, a tűzimádattal, a földtisztelettel, a természet törvénye szerinti élettel. Tiszta hitük, s különösen a tűzzel való mágikus azonosulás révén ők is részesei a transzcendens világnak is. A Rosszat a képmutató hatalom emberei, a természetellenes törvények alkalmazói képviselik. A két pólus között itt is valósághűen, együttérzéssel, humorral vagy iróniával fölvillantott emberek állnak. Nem emberek ütköznek hát, hanem hitek, életformák, alapvető emberi létviszonyok. Az alapellentéten kívül ebben a drámában is van egy belsőbb ellentét: a Csórja Ádám saját táborába tartozó, de gyengébb jellemű társával való szerelmi rivalizálás, amely értelmetlen halálát okozza. S okozza ezt az „ősvigasztalás" is, az italba, a mámorba menekülés, ez a székely falvakban a század elején nagyon valóságos veszély. Tamásival népe kilátástalannak látszó helyzete, nyomorúsága, elnyomatottsága tragédiát íratott. A Csórja nemzetség kihalásában a székelység pusztulásának a víziója rémlik föl. A tragédiát föloldani szándékozó tánc a holttest fölött az indulatok, a szenvedélyek kirobbanása, az utolsó szavakkal együtt: „Éljetek", éljetek" s küzsgyetek meg a világgal! Ó, hogy segítsen meg az ősigaz Isten!"

1

4 — csak nagyon halvány reményt nyújthat. Tamási a misztériumjátékok és moralitások mellett a régi népi játékokra, alakoskodásokra, a székelyek között még élő, életformájukban, szokásaikban föllelhető kultikus-dramatikus emlékekre, mágikus varázscselekedetekre, szertartásokra s az ezekből és a moralitásokból kinövő iskoladrámákra is támaszkodott.

1

5 Ezek hatása inkább a későbbi játékokban érezhető; az Ósvigasztaláshan döntőbb a balladai hangvétel s a rítus. Itt a cselekmény egyszerre két szinten folyik: egyrészt a mindennapi élet, az emberi kapcsolatok, viszályok, bíráskodás szintjén, másrészt egy rituális síkon. Ez hordozza az élet örök misztériumait, életet, halált, a természettel való egyesülést, túlemelkedve a kicsinyes emberi szférán. Az élettől búcsúzás, a halál, a tűzzel temetés, a hamu őrzése és vérrel egyesítése olyan liturgikus-lírai keretet adnak a tragédiának, amelyben a hétköznapi élet jelenetei a helyükre kerülnek: csak nagyon kicsiny részét alkotják a természet hatalmasságának, örökkévalóságának. Ugyanakkor, mivel Csórja Ádám maga is a természet része s egész népét s a tiszta emberséget szimbolizálja, hullásával s szerelme árvaságra jutásával nem egy ember elvesztése, hanem a természet, a világ megrendülése, rendjének megbomlása okozta tragédia bontakozik ki. A Jó-Rossz allegorizált szembeállításának másik jellegzetes példája az Énekes madár. A fiatal szerelmesek itt sem individualizált jellemek, hanem a tisztaság, hűség, fiatalság, szépség megtestesítői, a szerelemért, az élet értékeiért folyó örök emberi harc harcosai. Ók is a természet részei, akikről és minden Tamási-figuráról mondja Németh László: „csak a mindenséggel félig összetapadtan éltek és lélegeztek. . . "

1

6 A Gonosz az öreg legények és lányok 397