Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Abrakovits Endre: Az angol szóalkotás lehetőségei az érzelmek kifejezésében

3. Szófaj váltás (Conversion) A szóalkotásnak olyan fajtáját nevezzük konverziónak, amikor egy adott szófajhoz tartozó szó elő- vagy utóképzők hozzáadása nélkül átmegy egy másik szófajba. Ezen tulajdonság miatt elterjedt a „zero derivation" megjelölés is. Egyes könyvek azt is konverziónak tekintik, ha csak kisebb mértékű helyesírási vagy fonológiai változás következik be. Természetesen sok esetben nehéz megállapítani, hogy melyik szófajból csapott át a szó a másikba. Ilyen esetekben sokszor a szemantikai háttér segít ennek kiderítésében. Ugyanakkor diakronisztikus módszerrel különbséget tehetünk olyan esetek között, amikor 2 különböző alakú, de közös tövű szó a végződések lekopása folytán idővel azonos alakú, de különböző szófajokhoz tartozó szavak jöttek létre (Arnold: 133), s olyanok között, amikor egy meglevő alakot szándékosan használunk egy másik szófajú szerepben. Vannak akik a szándékosságot alapvető kritériumnak tartják a konverzió vonatkozásában. Leggyakrabban igét, főnevet, melléknevet képezhetünk ezzel a módszerrel, bár más szófajok esetében is előfordul átcsapás. Mégis a leggyakoribb az ige — főnév és főnév — ige változás. Egyszerre több új jelentés is létrejöhet a konverzió eredményeként. Bár többszótagúak is gyakran váltanak szófajt, a leggyakoribb mégis az egyszótagúak szófaji átcsapása. Akárcsak az összetételeknél, itt is elsősorban a főnevek létrejötténél mutatnak ki a nyelvtankönyvek olyan csoportokat, ahol gyakori az érzelmi töltés. (Hansen: 132-3) Az egyik ilyen az, amikor igékből formált személyekre vonatkozó főnevek jönnek létre, s ezeknek elítélő színezete van (bore, cheat, flirt, scold, tease). A másik csoportról már az összetételek kapcsán is szó esett, hiszen itt az ige és az „adverbial particle" összetétellé áll egybe, s ugyanakkor helyesírási és fonológiai változások kíséretében alakul főnévvé, (go-between, runaway, show-off). Egy harmadik csoport az, amikor egy igéből és egy főnévből álló összetett szó főnévként személyeket jelöl és elítélő töltése van. (cut-throat, pickpocket, spoilsport, telltale). A szabályosan végbemenő változások mellett gyakran találkozhatunk alkalmi változtatásokkal. Ezekről Arnold így ír: „Alongside these regular formations many occasional ones are coined every day as nonce-words. Sometimes, though not necessarily, they display emotional colouring, give, a jocular ring, to the utterance or sound as colloquialisms." (Arnold: 139) „So, anyway, I married the S.O.B. and 1 had it all planned out. . . He was the groom. . . he was to be groomed

." (WAW: 55) „Well you can just houseboy your way up the ladder for a while." (WAW: 115) Részleges konverzió Akkor beszélhetünk részleges konverzióról, ha a szó a másik szófajnak csak bizonyos tulajdonságait veszi át, de nem valamennyit. A legismertebb eset a főnévként használt mellékneveké, melyek legtöbb vonatkozásban úgy 372