Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Zaják Etelka: A beszédkészség vizsgálata I. évfolyamos orosz szakos főiskolai hallgatók körében

napjaink művelt köznyelve. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert idegen nyelvek tanulásakor fenyeget az a veszély, hogy erősen könyvízű lesz tanítványaink beszéde. Sajnos azt kell mondanunk, hogy az iskolai idegennyelvtanítás során a beszédet sikerült a legkevésbé eredményesen megtanítanunk. Ezt a megállapítást a felvételi vizsgák még ma is helytállóvá teszik. A beszéd ugyanis élethelyzetekből fakadó, páros produkció, amely általában két olyan ember között folyik le, akiknek van mondanivalójuk egymás számára. A tanteremben, megrendelésre nem megy könnyen a beszéd, még a főiskolai hallgatóknak is sok segítséget kell nyújtania a tanárnak, hogy megeredjen a „partnerek" nyelve. Kísérletsorozatot indítottunk I. évfolyamos orosz szakos hallgatók körében a nyelv- és stílusgyakorlatok foglalkozásain. Összesen öt tanulócsoport vett részt a kísérletben. Egy csoportban audiovizuális eszközökkel végezhető eljárásokat alkalmaztunk a tantervi anyag elsajátíttatására. A probléma az volt, hogy a gépek segítségével bemutatható szemléltetési anyagokkal nem rendelkeztünk. Ezeket az oktatási programokat el kellett készítenünk. Ezt az áldozatos munkát vállaltuk, mert bíztunk abban a feltevésünkben, hogy a technikai eszközök, és az ezekhez szerkesztett oktatási anyagok, oktatóprogramok felhasználásával feltétlenül jobb eredmények születnek (mintha e nélkül oktatnánk). A több éven át gyűjtött és szerkesztett, majd már kipróbált kép- és hanganyagok alapján határozottan tapasztalhattunk jelentős előrelépést a következő területeken: 1. a hallás után i megértés gyorsabb, megbízhatóbb lett, 2. a szókincs gazdagabb, 3. javult a kérdésfeltevés és valaszadás készsége, 4. gyorsult a beszédtempó, 5. javultak a kiejtési és intonációs készségek, 6. magasabb rendű összetett mondatokat használtak, 7. mindezek a pozitívumok kihatnak a grammatikai készségekre, az írásbeliségre. A félreértések eloszlatása végett azonban meg kell jegyeznünk, hogy még a legjobban megszerkesztett oktatógép sem „csodaszer", s „egyedül üdvözítő módszer" nincs. A diák erőfeszítése nélkül nem lehet soha semmit megtanítani, így az oktatógépekkel sem. De mind a tanár, mind a diák csak hasznot húzhat az oktatás technikai eszközeiből, ha értelmesen alkalmazzák őket. Egy pedagógusképző intézmény dupla haszonnal is alkalmazhatja a technikai eszközökre épülő módszeres eljárásokat, mivel a főiskolai hallgatók tudásszintjének emelkedése mellett egy a majdan az iskolai gyakorlatban is eredményesen alkalmazható ismeretátadási eljárást is biztosít. Kísérletünk célja az volt, hogy lehetőleg objektív, számszerű adatokkal igazoljuk azt a meggyőződést, hogy a) a pedagógiai főiskola orosz szakán a lexikai tanterv komplex célkitűzéseinek megvalósítása mellett, b) a tantervi anyagot az audiovizuális eszközök felhasználási módjának megfelelően programozva és 348