Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Béky Lóránd: Egy tantervi problémáról az általános iskolai orosz nyelvoktatás-ban

12. A MOÍKHO, HA^O, Fiejib3H szavak használata 13. Az alany és az állítmány közötti egyeztetés Megjegyzés: A 2-es és a 13-as sorszám alatt feltüntetett anyagot csak szerkesztői pontatlanságnak fogom fel, hisz amikor a főnév- és igeragozás produktív elsajátításra kerül, lehetetlen, hogy a birtokos eset alapjelentését, valamint az alany és állítmány között egyeztetés legegyszerűbb formáját a tanulónak csak „ismernie" kelljen. És még egy probléma: hol vannak az elöljárók? Az anyag szétválasztásának elve elismerten szükséges. A tanterv érdeme, hogy — leszámítva a melléknevet — minden előzmény nélkül vállalkozott annak megvalósítására. Talán lehet azon vitatkozni, hogy a csoportosításnak ez-e a legszerencsésebb formája, de hagyjuk ezt kifutni, s a pedagógiai gyakorlat mondjon majd ítéletet. Nagyjelentőségű újításról van szó. Megtörtént a szókincs és a grammatikai anyag különválasztása, az anyag mennyiségének és arányainak az egyes osztályokra történő meghatározása, a módszerek részletes kidolgozása az útmutatóban, s a tankönyvek ezirányban való szerkesztése. Miután ez az első ilyenirányú kísérlet, magán hordozva annak gyermekbetegségeit. A szókincsek sem a kiválasztása, sem a feldolgozás módszere nem felel meg a kívánalmaknak, s az arányok is csak a tantervben látszanak helyesnek, de a tankönyvekben biztos túlméretezettek, legalábbis mennyiségében. A nyelvtanban pedig a kérdések kérdése a melléknév. Ezt vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben. A lágy tövű melléknevek ragozása vitathatatlan a receptív kategóriába sorolandó. A kemény tövű melléknevek ragozását is a tanterv szerint „ismernie" kell a tanulónak. Ez azt jelenti, hogy a tanuló felismeri — esetleg táblázat segítségével — megállapítja, hogy az adott melléknév milyen számú, esetű és nemű; mindezek alapján melyik főnévhez tartozik". . . Miután „tudja" a főnévragozást s ennek segítségével „ ha meg tudja állapítani, hogy az adott szövegben az illető melléknév melyik főnévhez tartozik, értelmezésével magyarra fordításával már nincs sok problémája ... Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tanulók produktív fokon birtokolják a melléknévragozást. Még a paradigmatikus elsajátíttatásuk, sem lehetséges, a gyakorlatban való átvitelükre pedig végképp nincs elegendő idő. . . Ezért a produktív készség szintjén való elsajátíttatásuk, még paradigma szerűen is, másfajta, hasznosabb és szükségesebb gyakorlatok elvégzése elől venné el az időt." (1: 26-28) Ezek után nem tudok mit kezdeni a 29. oldal 2. bekezdésével, amely így hangzik: „A 8. osztályban már tudatosan arra kell törekednünk, hogy a jelenség alkalmazásában elérjük a produktív fokot, ami azt is jelenti, hogy a 344