Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Béky Lóránd: Egy tantervi problémáról az általános iskolai orosz nyelvoktatás-ban

tanuló a szövegekben előforduló függő eseti formákat is helyesen és kellő tudatossággal alkalmazza." E két tétel egymásnak homlokegyenest ellentmond. Ha az Útmutatót félig olvasom el, receptíve tanítom, ha továbblapozok, produktíve. Elismerve a tanterv és az Útmutató minden jószándékát, törekvését a korszerű metodika érvényesítésére, ezt a kérdést a gyakorlat oldaláról közelítsük meg és keressük a megoldást rá. Az előző tantervben (10) a melléknév így szerepelt: „A kemény tövű melléknevek ragozása (az ismeret fokán)." Mit csináltak a gyakorló pedagógusok? Mindazoktól a tanulóktól, akik gimnáziumban (középiskolában) továbbtanulni szándékoztak, automatizált ismereteket követeltek (produktív elsajátítás szintje), s erre a tanórán kívüli lehetőségeket (középiskolai előkészítő, korrepetálás, szakkör, napközis foglalkozás) is felhasználták. Még így is az a tapasztalat, hogy az átlagos tanulók a gimnázium 3. osztályára lesz biztos a főnév- és melléknévragozásban. Teljesítménynövekedésről aligha beszélhetünk, ha eleve lemondunk egy bizonyos szintről, akkor, amikor az alapfokú nyelvtudást tűztük ki célul. Differenciáljunk hát tovább, s ezt annál is inkább megtehetjük, mert a melléknévragozással a nyolcadik osztályban ismerkednek a tanulók, amikor a pályaválasztás, pontosabban az iskolatípusválasztás már eldőlt. A tantervet tehát így fogalmaznám át: „Ismerje a kemény tövű és lágy tövű melléknévragozást, a szervezett orosznyelv-oktatásban tovább résztvevő pedig tudja." Tehetjük ezt azért is, mert az ismeret szint is igen magas, tartalmazza mindazt, amit a gyakorlások sorozata a tudás szintjére, az alkalmazás biztosságát jelentő produktív szintre emel. Most már megválaszolhatjuk azt a kérdést, hogy a kétféle nyelvhasználat jelent-e ismeretfok különbséget? Csak részben. Hisz a megértésnél is szilárd, sőt automatizált nyelvi és lexikai ismeretekre támaszkodva, fejlett kombináló képességre építve lehet a kifejezés gondolati tartalmát a közlés elhangzásával, a szöveg olvasásával egyidejűleg megérteni. Csak az ismeretek köre szűkebb : a szókincsnél csak a jelentésre korlátozódik, nyelvtannál pedig a formák és funkciók érzékelésére. Befejezésképpen; a receptív és produktív nyelhasználat tantervi, tankönyvi, gyakorlati vonatkozásai további elméleti-metodikai kutatásokat igényelnek. 345