Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Béky Lóránd: Egy tantervi problémáról az általános iskolai orosz nyelvoktatás-ban

Felvetődik akkor a kérdés, mi képezi hát a tanulók receptív szókincsét? Az Útmutató (1: 43) helyesen fogalmaz, amikor azt mondja és ezt már korábban idéztem, hogy gazdagabb országismereti tartalmi, népköltészeti, és szépirodalmi szövegek, anekdoták, versek, dalok, mesék peremszókincse, amelyik erősen témához kötött. Ez valóban receptív szókincs. De a bemutatott példák lapszéli sorait nevezhetjük-e peremszókincsnek? Aligha. És én más kiutat nem látok: ezeket a szavakat (némi engedménnyel, egész csekély számú kivételtől eltekintve) produktíve kell elsajátítani. Receptív szókincs pedig lehet a versek, dalok, mesék, játékok, szemelvények valóban peremszókincse, hozzátéve azt, hogy feldolgozásuknak metodikája aligha a lapszéli fordítás. Ez további metodikai kutatásokat igényel. II. Amikor a produktív és receptív nyelvhasználat kérdéseit vizsgáltuk szembetűnő volt, hogy a nyelvhasználat nemcsak a szókincsre, hanem az idegen nyelv nyelvtanára is vonatkozik. Ebből következik, hogy a kétféle nyelvelsajátítást a gramatikára is ki kell terjeszteni. Külön lehet és külön kell választani a kétféle nyelvelsajátítás módszertanát. Az Útmutató (1: 25 — 26) alapján ennek a lényege a következő: A receptív és produktív elsajátítási szint lényegében azonos az ismeret és készség szinten való alkalmazással, amelyekre a tanterv az „ismerje" és „tudja" kifejezéseket használja. A „receptív" — „az ismeret" és az „ismerje" valamint a „produktív" — a „készség" és a „tudja" szinonimasorból, az előbbi sántít, mert a Metodika szerint (2: 31) az ismeret magában foglalja a reprodukálás képességét, holott a receptív nyelvhasználat, mint láttuk felismerést, az Útmutató szerint (1: 26) értelmezést, — magyarra fordítást — jelent. A tanterv a 8.osztály végére a nyelvi jelenségeket az alábbiak szerint sorolja a produktív és receptív nyelvelsajátítás szintjébe: Produktív 1. A főnév neme 2. Melléknév és főnév egyeztetése 3. I —II. főnév ragozás 4. A személyes névmás alanyesete 5. Az első és második személyi birtokos névmás egyes és többes számú alanyesete 6. Az igék jelen, múlt, egyszerű és összetett jövő idejű alakjai 7. A főnévi igenév képzése 8. Az azonos tövű szavak Receptív 1. III. főnévragozás 2. A birtokos esettel kifejezett birtokos jelzős szószerkezet szórendje. 3. Kemény tövű és lágy tövű melléknévragozás 4. A KaKoií kérdőnévmás ragozott alakjai 5. Sorszámnevek lOü-ig, a dátum kifejezése. 6. Az alanyesetben álló tőszámnév és főnév kapcsolata. 7. A személyes névmás ragozott alakjai 8. A -en végű igék ragozása 9. Néhány tőhangváltós ige ragozása lü. A mozgást jelentő igék 11. Folyamatos és befejezett igék 343