Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Béky Lóránd: Egy tantervi problémáról az általános iskolai orosz nyelvoktatás-ban

6Li

JIM 4ÉPHHFT HOCTEOM ii öojibLüiie npacHbie canoni. A Mbimna 6biJia B TY({)JIHX. Ha Mbiuine őbijia cepan öjiyana, MÉPHAA loöna, II qépHbie Ty(|jiM. A n0T0M rajiiina llaajioBHa enaaajia: — PeÖHTa! A KTO xoqeT niiTb? J^aBaiiTe niiTb con 11 Hona-Hojiy! JI,aBattTe ecTb öyjiomín M KoinJeTbi! Am a „legérdekesebb" a következő párbeszéd (7: 91): Kanan ceroAnn noroAa? Baoyuma: — Kanan ceroAHH noroAa, HaTameiibKa? BKJIKJHII IIPHSMHHK! Kapcsold be a rádiót! llaTama: — Ceiniac, öaGymna. CeroAHH noroji,a np0CT0 yHiae! .. .egyszerűen rettenetes! BaöyuiKa: — X

OJIOAHO? llaTama: — ,H,a. H

aöt AOHÍAB

, Ayex BeTep. lIOCMOTpiI B OKHO: BaSymna: — Oft, Hanoii ya-cac! HaTauieHbHa, B03bMM c coöoíi njiam! ...vigyél magaddal esőkabátot! llaTauia: — Xopoiiio, öaŐyuiHa, B03biuy. .. .viszek. Nem vitatható, ezekre a szavakra szükség van. Sőt nem egyszerűen — mint az Útmutató írja — növelik az információ értékét, fokozzák a tartalmi érdekességet, hanem ezek adják a szöveg értelmét! Hagyjuk csak el a „receptív" szavakat a bemutatott példákból nem szegényessé, hanem értelmetlenné válik a szöveg! A negyedik osztályban a receptív szavakat csillaggal jelölik a szóbeli kezdőszakasz szókincsében. De vajon milyen megokolásból lett receptív szó a: a eaaa, JiaMna, MÜMÜ nana, lUKOJia és még sorolhatnám tovább. A negyedik osztályban vizsgálódásaim szerint kb. 240 szó (lexikai egység) található, ebből 24 van csillagozva. A marginálisan megadott szavak egy része megtalálható a hátsó szószedetben pl. unmepecHO, másik része nem, pl. óojien. Következetlen szerkesztés, mind a szószedetek összeállításánál, mind a „receptív szókincs" kiválogatásánál. A „receptív szókincset" idézőjelbe kell tenni, hisz valóban receptíve kell-e elsajátítani a megcsillagozottakat, másrészt receptívnek nevezhető-e az a szókincs, aminek a jelentését a margón magyarul megadjuk. Az ötödik osztályban a hátulsó szójegyzék produktív szókincs, mint az a 193. oldalon (7) olvashatjuk. A szószedet 200 lexikai egységet tartalmaz, és legalább 70 receptív kifejezést találunk meg a könyvben a lapszéleken. Tantervi előírás 4. osztályban 120 + 30 produktív receptív szó, a tényleges helyzet pedig 200 + 40 körül lehet, az 5. osztályban 160 + 40 szemben a 200 + 70 a tényleges szómennyiség. Ez a 4. osztályos anyag követelményeinek 60%-os, az 5. osztályos anyag követelményeinek pedig 35% túlteljesítése! Tartalmilag kétségtelen jó, sőt nagyon jó tankönyvek metodikai szempontból már nem kaphatnak ilyen kiváló minősítést. Annál is inkább, mert a tankönyvek receptív szókincsével kapcsolatos következtetésünk csak az lehet, hogy azokat produktív szókincsként kell kezelni, mert azok produktív ismerete nélkül ezek a nagyon jó, élő párbeszédek, történetek nem feldolgozhatók, nem képezhetik a tanulók mindennapi beszédének alapját, nem alakulhat ki nélkülük beszédkészségük. Nyelvi ismeretük megmarad azon a lombikszövegszinten, amelynek semmi köze sincs a gyakorlati nyelvtudáshoz. 342